Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A Kecskeméten állomásozó helyőrség és a város kapcsolata
szeptemberében az Erzsébet laktanya melletti területet — ahova a barakkok építését tervezték - hat, vagy tíz évre ingyen kérte rendelkezésére bocsátani. A törvényhatósági bizottság előbb hat évre akarta átadni azzal a feltétellel, hogy a hadügyi kormány építteti fel a 3000 ember elhelyezésére szolgáló épületeket. Végül tíz évben állapodott meg a város és a Honvédelmi Minisztérium.475 A honvédelmi miniszter továbbította a hadügyminiszternek a megállapodást. 1915. augusztus 1-jén kelt a hadügyminisztérium átirata, melyben megadta a 3000 ember részére való lakóbarakkok építésének engedélyét. A Honvédelmi Minisztérium 1915. október 8-án továbbította Kecskemétre az engedélyt.476 A város által ingyen átengedett területen meg is kezdődött az építésük. A 94-esek parancsnoksága fokozódó igényekkel lépett fel a szállás minőségét illetően. A tömeges beszállásolásnál - pl. raktárépületekben - higiéniás és egészségügyi problémákra panaszkodtak (pl. ideiglenes latrinák). 1915 végén a felsőbb katonai vezetésnél tettek panaszt Kecskemétre. Sándor István - november 15-én kelt levelében - részletes tájékoztatást adott a helyzetről, a lakosságnak a beszállásolás tűrésével járó kellemetlenségeiről, arról, hogy a törvényben megszabott egy-egy lakosra eső 30 napos beszállásolási kötelezettség már fél éve tartott, a tűzifabeszerzési nehézségekről: „A mi városunk lakossága ebből a fehérből is, mint a háborúval járó minden más fehérből zúgolódás nélkül kivette és kiveszi a maga részét. De amikor napról-napra hallja, hogy az innen fegyver alá vonult katonák az itteninél aránytalanul kedvezőtlenebb elszállásolási viszonyok között vannak, s mégis itt van a sokkal több panasz, amikor látja, hogy neki olyan huzamosan és olyan nagymértékben kell a beszállásolás terheit viselnie, holott Kecskemét még csak nem is hadtáp-terület, más városok pedig ezektől a terhektől és kellemetlenségektől egészen mentesek: az egyenlőtlen elbánás bizonyos keserűséget kelt benned11 Pedig a város közgyűlése 1915. november 1-jétől minden tiszt részére napi 70 fillér szálláspótlék fizetését határozta el. Bajnóczy Károly főkertész 1915 novemberében jelentette a polgármesternek, hogy a 94. gyalogezred katonái a műkerti fenyőket darabolják. A polgármester az állomás-parancsnoksághoz írt levelében kérte a felelősök megbüntetését.478 239 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
