Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az itthon maradt családtagok segélyezése

Péterné Fehér Mária L eányegylet a színházban rendezett „Katona estély” tiszta jövedelmét, 294 korona 44 fillért, a rokkant katonák alapjára küldte be 1915 áp­rilisában.345 1915 augusztusában a hadiözvegyek és hadiárvák részére rendezett helyi gyűjtésből augusztus 9-ig 13 190 korona folyt be.346 A harcokban rokkanttá vált személyek családtagjai állami segélyt kaptak, ezen felül az Országos Hadsegélyező Bizottsághoz is fordulhattak tá­mogatásért. 1915 júniusában létrehozták a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt a Hadsegélyező Hivatalt. A kettős segélyezési rendszer (Országos Hadsegélyző Bizottság és Honvédelmi Minisztérium Hadse­gélyező Hivatala) nem egyszer okozott nehézséget a segélyezés terén. Az országos szervezetként létrehozott Gyorssegély Auguszta-alap 1915. május 1-jére és 2-ára az egész országra kiterjedően „füsttelen nap” rendezését indította el. Kérték, hogy az ezeken a napokon cigarettára, dohányra fordítandó pénzt adományozzák a segélyalap részére. Gyűjtő­íveket, jelvényeket bocsátottak ki. Az adományokból és a jelvények el­adásából befolyt összeget a rokkantak segélyezésére tervezték fordítani. Kecskemét is bekapcsolódott a mozgalomba, a rendezést Sándor István polgármester vállalta magára. Mohácsy Lajosné Kada Margit vezeté­sével kecskeméti hölgyek felosztották maguk között a város utcáit és perselyekkel felszerelkezve támogatást kértek az ott lakóktól, arra já­róktól.347 Kecskeméten 2644 korona 34 fillér folyt be a rokkant katonák és az elesettek árvái javára.348 A pénzügyminisztérium a hadba vonult gazdasági munkások, gazdasági cselédek családtagjainak segélyét az átlagos keresethez iga­zította: községekben napi 1 korona 60 fillérben, városokban napi 2 ko­ronában állapította meg. Ennél nagyobb nem lehetett. Sándor István polgármester gr. Ráday Gedeon főispánnak írt levelében kérte, járjon közben a miniszternél, hogy ezt az intézkedést vonják vissza. Kecske­méten ugyanis a hasonló foglalkozású napszámosok, cselédek átlagos napi keresete 3 korona, ami más városokhoz képest is szerénynek volt mondható. E mellett a napszámosok kosztat is kaptak. Aratáskor, a nyá­ri nagy munkaidő alkalmával a napszámosok 4, 5, 6 koronát is megkap­tak. A téli időszakban is kaptak a napszámosok munkát Kecskeméten, 1 korona 60 fillérnél ekkor sem volt alacsonyabb a bérük. A polgármester 182

Next

/
Thumbnails
Contents