Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az itthon maradt családtagok segélyezése
m kifejtette, hogy a segély leszállítása a katonák közszellemét is rontaná, ha a harctérre olyan hírek érkeznének itthonról, hogy csökkentik az otthoniaknak jutó pénzt, megélhetésük veszélybe kerül.349 1915 júliusában a Rokkant Katonákat Gyámolító és Elhelyező Hivatal felhívást intézett a törvényhatóságokhoz, hozzanak létre rokkant katonákat gyámolító bizottságot. Kecskeméten 1915. augusztus 1-jén tartotta alakuló ülését a bizottság. Elnöke Szegedi György lett, aki főrokkant gyámként irányította a munkát, titkár Tóth István rendőrkapitány. Nem csak a helyi rászorulók részére rendeztek gyűjtést a városban. Sok országos akcióhoz kértek támogatást az országos segélyezési szervezetek, s a kecskemétiek mindig adakoztak. 1915. augusztus végén 1 239 korona 64 fillért gyűjtött a helyi segélybizottság a Megvakult Katonák Országos Bizottsága részére.350 1915 nyarán a Gyermekvédő Egyesület által fenntartott Kada Gyermekotthon mellett a helyi hadsegélyező bizottság már három gyermekotthont működtetett (a Mátyás téri, Máriavárosi és a Kuruc téri iskolákban), egész heti ellátást, gondozást kaptak olyan gyerekek, akiknek apja hadbavonult, anyja pedig mezőgazdasági munkát vállalt. A gyerekek szerény, de tápláló ételt kaptak. Felügyeletüket a Hadsegélyző Bizottság elnöknői látták el. Egészségügyi felügyeletükről a városi orvosok gondoskodtak. A bizottság 1914. november 1-jétől 1915. szeptember 15-ig 22 755 korona 8 fillér készpénzt, 21 670 korona 5 fillér értékben élelmiszert, tüzelőt és ruhaneműt osztott ki a rászorulók részére. Sándor István polgármester a főispánnak tett előterjesztésben úgy látta, a segélyezendő családtagok száma emelkedni fog egyrészt, mert a had- bavonultak száma is emelkedett, másrészt a nagy drágaság miatt.351 Államsegélyt Kecskeméten ekkor több mint 5000 család kapott. Az állami segély és a helyi gyűjtések sem tudták teljesen megakadályozni a drágaság és a segélyezésre szorulók számának emelkedése miatt fenyegető nyomort. Faragó Bélának, a Tanítói Árvaház igazgatójának indítványára a város törvényhatósági bizottsága határozatot hozott az egyenes adó utáni 5%-os pótadó kivetéséről. A befolyt összeg a helyi hadsegélyező alapot illette. A fizetés alól a tisztviselők sem mentesültek. 1916-tól lépett életbe a pótadó.352 183 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
