Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Bevezetés
lenségek ellen való megvédése és a belső rend és biztonság fenntartása volt. A magyar honvédség háború idején a közös haderő támogatására és a belső védelemre, béke idején pedig a belső rend és biztonság fenntartására volt hivatva. A honvédség minden ügye a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozott. Mozgósítás (hadi állományra való kiegészítés) esetén és háború idején a honvédség, illetve annak igénybe vett része katonai tekintetben a király által kijelölt katonai parancsnokoknak volt alárendelve. A póttartalék a közös hadsereg és a honvédség hadi állományának támogatására, míg a népfölkelés a népfölkelésről szóló törvény rendelkezései szerint a közös hadseregnek és a honvédségnek a támogatására szolgált. A népfölkelés minden ügye szintén a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozott, aki a népfölkelés létszámáról és felszereléséről a hadügyminisztert folytonosan tájékoztatta. Azok a hadköteles egyének, akik a tulajdonképpeni hadi szolgáltatásokra ugyan nem, de az ezekkel kapcsolatos másnemű szolgáltatásokra alkalmasak voltak, mozgósítás esetén és háborúban ily szolgáltatásokra alkalmazhatók voltak. A közös haderő és a honvédség kiegészítése az újoncállítás, a katonai nevelő- és képzőintézetekben felavatott egyének állományba vétele és önkéntesek belépése által történt. A közös hadseregbe való belépés feltétele volt a magyar vagy osztrák állampolgárság, a szükséges testi és szellemi alkalmasság, és legalább a 17. életév betöltése. A honvédségbe kizárólag magyar állampolgárok léphettek be. Az állítási kötelezettség a hadképesség megállapítása céljából az arra hivatott sorozó- vagy felülvizsgáló bizottság előtt történt. Az állításköteles kor annak az évnek a január 1-jével kezdődött, amikor a hadköteles életének 21. életévét betöltötte és annak az évnek a december 31-én ért véget, amikor a hadköteles 23. életévébe lépett. A községi elöljáróságok és az anyakönyvvezetők feleltek az állítási lajstromhoz szolgáltatott adatok, illetve a segédokmányok tartalmának valódiságáért. Minden hadköteles abban a sorozójárásban tartozott előállni, melynek területén a községi illetősége volt. Sorozást minden évben március 1-jétől április 30-ig tartottak, utósorozásokat a szükséghez képest. A sorozóbizottság elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, illetve törvényes helyettese, tagjai a sorozójárás közigazgatási tisztviselője és a megyei (városi) főorvos vagy helyettese, a közös hadsereg vagy a honvédség részéről egy 11 Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban
