Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Bevezetés
Tóth Szilárd f őtiszt, illetve egy katonaorvos voltak. Az alkalmasnak talált állításköteleseket besorozták. Önkéntes mindenki lehetett, aki a közös hadseregbe, vagy a honvédségbe felvehető volt. Maga választhatta meg a csapattestet, amelyben szolgálni kívánt, feltéve, hogy a csapattest önkéntesek felvételére jogosítva volt. Azokat az állításköteleseket, akiknek alkalmatlanságára nézve állításuk alkalmával véleménykülönbség merült fel, felülvizsgálat alá kellett vonni. A felülvizsgálatot vegyes bizottságok végezték. A vegyes bizottságok elnöke rendszerint a főispán volt, vagy akit a honvédelmi miniszter az elnöki teendők elvégzésével megbízott, tagjai a közös hadsereg vagy a honvédség részéröl egy-egy tábornok vagy magasabb rangú törzstiszt, egy-egy hadkiegészítési ügyekben jártas főtiszt, egy katona és egy polgári orvos voltak. A felülvizsgáló bizottság határozata ellen fellebbezésnek nem volt helye. A tényleges katonai szolgálatot teljesítő egyének katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt álltak. Az ellenük való eljárásra a katonai bíróságok és a katonai fegyelmi hatóságok voltak illetékesek. Minden szolgálatköteles a kibocsátott behívásnak mindenkor köteles volt eleget tenni. A közös hadsereg, a haditengerészet vagy a honvédség kötelékében álló egyének közül azokat, akik a fegyveres erő vagy a közszolgálat fontos érdekeire tekintettel hivatalukban, illetve polgári hivatásukban nélkülözhetetlenek voltak, kivételesen a mozgósítás és a háború egész tartamára meghagyhatták munkakörükben. Az erre vonatkozó javaslatokat a honvédelmi miniszter tette meg. Ezen egyéneknek a bevonulás alól való évenkénti és személyenkénti felmentését - kellő figyelemmel a katonai szolgálati érdekekre - a közös haderőhöz tartozókra nézve a hadügyminiszter, a honvédség kötelékében állókra nézve a honvédelmi miniszter foganatosította.4 A hadmentességi díjról szóló 1880. évi XXVII. törvénycikk szerint hadmentességi díjat voltak kötelesek fizetni azok, akiket a hadi szolgálatra véglegesen alkalmatlannak találtak és az állítási lajstromokból töröltek, akiket a tényleges hadi szolgálatból elbocsátottak, illetve akiket a katonai szolgálati idejük eltöltése előtt olyan testi fogyatkozás miatt bocsátottak el, amely az illetőt nem tette keresetképtelenné és a testi fogyatkozás nem a katonai szolgálat teljesítésének következménye volt.5 12
