Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1915. év eseményei

Péterné Fehér Mária

A

ki nem jelenti be, két hónapi elzárással büntethető.170 Április végén a földművelésügyi miniszter kiutalt Kecskemétnek 4800 q kukoricát, május elején pedig 1273 q búzát, 2330 q rozst, 880 q árpát és 200 q lisztet. A gabonát a Ceglédi Hengermalom Rt. őrölte meg Kecskemétnek.171 Kecskeméten ugyanis a legnagyobb malom, a Gazdasági Gőzmalom, a háború elején leégett.

1915 májusára a hús, a zsír, a szalonna ára a háborús helyzet következtében három-, négyszeresére emelkedett. A tanács attól tartott, hogy az állattenyésztők a nagy haszon reményében állataikat levágják, s így az állatállomány jócskán megcsappan. Amitől féltek, bekövetkezett. Héjjas József th. bizottsági tagot és Rektorisz Gyula rendőrtisztet a tanács a Dunántúlra küldte szalonna- és sertésvásárlásra. Bejárták Sárbogárd, Simontornya, Igar, Cece, Gyékényes, Nagykanizsa, Iharos, Berény, Szombathely, Pápa, Komárom településeket. „Jó lélekkel jelentjük ki - írták beszámolójukban -, hogy mi itt Kecskeméten azokhoz a vidékekhez képest, hol megfordultunk, Kánaán földjén vagyunk [...] Zsiradék egyáltalán nincs, nem számítva az egyes háztartások napi szükségletét [...] Hizlalás alá eső sertéseket 400 db-ot találtunk Bank Gyulánál, párja (120-125 kg) kilogrammonként 2 korona 20 fillér. Még vagy 200 db-ot tudnánk Kecskemétnek beszerezni, súlyuk is hasonló, áruk is [...] Sok helyen felhajtókkal dolgoznak a kupecek, kik összevásárolt cikkeiket az egyes helyeken megjelenő nagyobb kereskedőknek átszolgáltatják [...] Mindenütt jobban aggódnak a jelen miatt, mint mi’'’- zárták beszámolójukat.172

A háborús állapot következtében - a hadsereg felvásárlása miatt- nagymértékben csökkent a lóállomány Kecskeméten. Ez nehézséget jelentett a város majd 170 000 holdra tehető határában, ahol a nem kézi erőt igénylő munkát lóerővel végezték. A lótenyésztés is veszélybe került a takarmányhiány miatt. A lóhiányon úgy igyekezett a város segíteni, hogy a városban lévő honvéd hadilókórházban feljavított lovakat munkára, tenyésztésre kikérte és a lakosság között kiosztotta.173

A nyári mezőgazdasági munkák kezdetén országosan nagy gazdasági munkáshiány mutatkozott. Kecskeméten, ahol a lakosság nagyobb része mezőgazdaságból élt, ezzel foglalkozott, különösen érez132