Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1915. év eseményei
hetö volt, mert ekkor a mintegy 70 000 összlakosságból 7000-nél több férfi teljesített katonai szolgálatot, és 1000-nél többen voltak besorozva népfölkelő munkára.174 Kecskemét határában nem voltak nagybirtokok. A határban elszórtan fekvő kisebb birtokokon a polgármester nem látta biztosítottnak az aratási, cséplési munkáknak rendes időben való elvégzését. A gazdák féltek az aratómunkás-hiánytól, ezért a polgármester az 1914: L. törvénycikk alapján felhatalmazást kért a közmunka elrendelésére.175 A földművelésügyi kormányzat lehetővé tette a hadifoglyok mezőgazdasági munkára való alkalmazását (24 065/eln. VI.-1/1915.). A magángazdaságok is igénybe vehették ezt, de 200-nál nem kisebb csoportokban (az őrszemélyzetnek 10%-nak kellett lenni).176 Kecskeméten 1915 júniusában kértek először hadifoglyokat mezőgazdasági munkára. Hat gazda 30-30 hadifoglyot kért (180 fő). Kecskemét város saját gazdasága számára pedig 60 főt. A hadtestparancsnokság azonban hadügy- miniszteri intézkedés hiányában nem teljesítette a kiutalást. Az aratás elkezdődött, égető szükség volt munkáskézre.177 Június végén azután mintegy 420 hadifogoly érkezett, és vett részt az aratásban. Ettől kezdve rendszeresen dolgoztak mezőgazdasági munkán hadifoglyok Kecskemét határában. A nyár elején már akadozott a kenyérellátás. Kecskeméten ekkor két kenyérgyár volt. Gonda Izidoré, aki a lakosság nagy részét, a Tanítói Árvaházban lévő kórházat, a Vörös Kereszt Egylet kórházát, a katonai kantinokat és az átvonuló katonaságot látta el kenyérrel. A másik, Dániel Lázár kenyérgyára, amelynek termelése nagyobb volt, és a lakosság szélesebb körét látta el kenyérrel. 1915 májusában azonban a minimális hatósági lisztből nem tudták a keresletet kielégíteni. Az országban ugyanis tengeriből nagyobb hiány volt, mint más gabonaneműekből. A kenyeret 50% tengeriből, 38% rozsból, 12% búzalisztből készítették. Kecskeméten korábban soha nem fogyasztottak kukoricaliszttel kevert kenyeret, hanem részben rozskenyeret, nagyobb munkaidőben ún. kétszeres búzakenyeret. (Ez 70%-os kiőrléssel készült, egyenlő mennyiségű búza- és rozslisztből.) Magyarországon a búza-, árpa-, főzőliszt ára 53 korona 29 fillér volt mázsánként. 133 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
