Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Bevezetés
Tóth Szilárd ■ Bevezetés 1914 nyarán a gyümölcsszedés, a gyümölcsosztályozás, a raktározás és a szállítási lehetőségek, az adók kérdése, valamint a különféle gazdasági természetű problémák foglalkoztatták Kecskemét lakosságát. A hazai és a nemzetközi események háttérbe szorultak, a helyi érdekeket közvetlenül érintő gazdasági tudósítások szerepeltek az újságokban.1 A mintegy fél évszázados „boldog békeidők” után azonban Európa 1914 augusztusára az első világháborúba zuhant.2 A Monarchia fegyveres ereje az osztrák landwehr, a császári és királyi (cs. és kir.) közös hadsereg, a magyar királyi honvédség és a népfelkelők csapataiból tevődött össze. A cs. és kir. hadsereget 16 hadtestbe szervezték (azok közül 8 Ausztriában, 6 Magyarországon, 2 Bosznia-Hercegovinában helyezkedett el és onnan egészült ki). A közös hadsereg kötelékében 33 gyaloghadosztály közül 12, a 9 lovashadosztályból 4 verbuválódott Magyarországról. A 102 gyalogezredből 47, a 29 tábori zászlóalj közül 8 kiegészítését Magyarország területéről nyerte. A közös hadseregből a 38. gyalogezred hadkiegészítő központja volt Kecskemét. A m. kir. honvédség kötelékébe 32 gyalogezred, 10 huszárezred, 8 tábori ágyúezred és 1 lovas tüzér osztály tartozott. Kecskemét hadkiegészítési szempontból a 29. gyalogezredbe adott katonákat.3 A hadkötelezettség általános volt és azt minden állampolgárnak személyesen kellett teljesítenie, amely magában foglalta az állítási kötelezettséget, a szolgálati kötelezettséget és a népfelkelési kötelezettséget. A véderőről szóló 1912. évi XXX. törvénycikk szerint a cs. és kir. közös haderő hivatása az Osztrák-Magyar Monarchia területének külső el10
