Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A város közélelmezésének, közellátásának szervezése
Termények és liszt neműek i q Kenyér és száraz főzelékfélék 1 Kg Korona fillér Korona fillér búza 31búzakenyér41 rozs 21 50 rozskenyér37 kétszeres (félszeres) 24 50 kenyér vegyes anyag39 árpa 18rizs46 zab 18 50 árpakása40 tengeri 17 50 búzadara55 búzakenyér liszt 46bab35 rozskenyér liszt 35lencse70 búza kétszersült liszt 47 50 borsó45 búzaliszt főzéshez 49hántolt borsó55 tengeri liszt főzéshez 33 70 köles44 liszt hüvelyesekbőlA burgonya kilójáért 8 fillért, a pörkölt kávé kilójáért 3 korona 20 fillért, a cukorért 90 fillért, borsért és paprikáért 3-3 koronát, 1 liter borért 1 koronát, 1 liter pálinkáért 1 korona 40 fillért, élő marhákért (1 q súlyban) 90 koronát, friss marhahús mázsájáért 120 koronát, sertéshúsért 160 koronát, borjúhúsért 180 koronát 1 mázsa szalonnáért 200 koronát fizetett a katonaság.154 Az Országos Hadsegélyező Bizottság a gabonával való takarékosságra szólította fel az ország lakóit. Arra ösztönözték a települések vezetőit, hogy kenyeret ne csak búzalisztből készítsenek, hanem keverjék kukorica-, burgonya-, vagy árpaliszttel. Novemberben azonban már sor került a gabonaárak maximálására. A búza árát mázsánként 40 korona 50 fillérben, a rozs árát 32 koronában, az árpáét 25 korona 50 fillérben, a kukorica árát 22 koronában állapította meg a város. Más városokkal ellentétben itt az ármegállapítás ellen senki sem föllebbezett.155 1914 decemberére sóhiány alakult ki. A majd 70 000 fős lakosság, a mintegy 2000 fős, Kecskeméten állomásozó katonaság és az 1900 sebesült ellátása nagy gondot okozott. A hiányt az is fokozta, hogy egyesek tartalékkészletet halmoztak fel. A polgármester írt a Magyar Királyi Sójövedék Vezérügynökségnek, amely 4 vagon só küldésével megmentette a várost a fenyegető sóhiánytól.156 125 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben