Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Farkas Csaba: A Szegedi Népbíróság működésének politikai körülményei és jellegzetességei
Farkas Csaba A SZEGEDI NÉPBÍRÓSÁG MŰKÖDÉSÉNEK POLITIKAI KÖRÜLMÉNYEI ÉS JELLEGZETESSÉGEI Az 1945-ben kialakult népbírósági rendszerben a Szegedi Népbíróság már csak azért is különleges, mert ez működött legtovább, 1950. április 1-jéig, és, miután átvette az 1947. évi 34. te. alapján megszüntetett gyulai és bajai népbíróságok feladatait, a dél-alföldi régió egyik legjelentősebb politikai megtorló jogszolgáltató szervezetévé vált 1948-1950 tavasza között, s szerepe a kommunista pártállam represszív intézkedéseinek végrehajtásában nagyjelentőségű. A Népbíróság különleges előzmények után jött létre. A város 1944. október 11-i szovjet megszállása után a szétesett államhatalom feladatait a megszálló haderő szegedi városparancsnoksága vette át, amennyiben a városi adminisztrációnak jogokat és lehetőségeket adott. Ezek alapján dr. Valentiny Ágoston, az általuk kinevezett polgármester, 1944. november 8-án utasította az ügyészségeket és a bíróságokat, hogy tevékenységüket az 1944. március 19-én érvényben volt magyar törvények és rendeletek alapján kezdjék meg. Megtiltotta az 1921. évi. 3. te. kommunista tevékenységre alkalmazását. Miniszteri jogokat gyakorolva maga nevezett ki a bíróságok és ügyészségek élére vezetőket és rendelt el személycseréket.1 Ezek a különleges lehetőségek az államhatalom helyreállásával 1944 decemberében megszűntek. Szeged 1944 novemberében a megszállt országrész politikai központja lett. Ebben a politikai centrumban a Magyar Kommunista Párt játszotta a főszerepet, amelynek megalakult Központi Vezetősége Szegeden tartotta első ülését november 7-én. Ebben a politikai környezetben a háborús bűnösök felelősségre vonásának követelése felerősödött. A szegedi kommunista pártszervezet 1944. november 19-i programvitájában már igen nagy súlyt 88
