Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Farkas Csaba: A Szegedi Népbíróság működésének politikai körülményei és jellegzetességei
kapott a fasizmus elleni határozott fellépés. A program erre a célra népbíróságok felállítását javasolta, és ezzel kapcsolatban különböző elképzelések hangzottak el.2 Az akcióprogram meghirdetése után a kommunisták a helyi sajtóban fokozottan követelték a nyilasok és háborús bűnösök felelősségre vonását. 1944. november 25-én Révai József írta, hogy „nincs még itt az idő, hogy a régi törvényeket felszámolják, és azokat demokratikusakkal cseréljék le, de a nyilasok elleni harcot a régi törvények alapján is lehet folytatni.”3 A rendőrség 1944. november végén megkezdte az új hatalom szempontjából ellenséges személyek korlátozását, és első ízben két helyi nyilas vezető ellen kérte az eljárás megindítását. Az ügyészség megtagadta a vádemelést arra hivatkozva, hogy a nyilas párt parlamenti képviselettel rendelkező párt volt, így „maga az a tény, hogy helyi vezetői tevékenységet fejtettek ki, a bűncselekmény tényálladékát még nem meríti ki”. A Délmagyarország 1944. december 8-i számában a kommunisták dühödten reagáltak erre a fejleményre. Az új politikai elit kénytelen volt reagálni. 1944. december 12-én ezért a Szegedi Nemzeti Bizottság is foglalkozott a népbíróság ügyével, ahol Dr. Valentiny Ágoston polgármester kérte annak felállítását.4 A polgármester beterjesztette népbírósági tervezetét is, amely szerint a hazaárulók, háborús bűnösök, nyilas fasiszta és németbarát elemek a múltban elkövetett vagy a jövőben elkövetendő magatartásainak a megtorlására népbíróságot kell felállítani. Az egy elnökből, egy helyettes elnökből és lehetőleg minden pártot egyenlő számban képviselő 8 népbíróból álló népbíróság a szegedi királyi törvényszék mellett működik, és az érvényben levő bűnvádi perrendtartás szabályait alkalmazza. Kimondta, hogy a népbíróság hatáskörébe kizárólag ama cselekmények tartoznak, amelyekre a fennálló büntetőtörvények nem tartalmaznak büntető rendelkezést. Rendkívül súlyos esetben egyhangú határozattal meghozandó, golyó által is végrehajtható halálbüntetésre a tervezet lehetőséget adott, amelynek végrehajtását Szeged város közrendészeti hivatalának és tiszti ügyészségének a kötelességévé tette.5 A Szegedi Nemzeti Bizottság kommunista indítványra egyhangú határozattal kimondta, hogy szükségesnek tartja a népbíróság felállítását, és a beterjesztett tervezet megvitatását 1944. december 15-ére tűzte ki. Azonban az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakítása az ilyen irányú tevékenységet megakasztotta. A kormányzati munka késlekedése a helyi politikai erőket önkényes lépések megtételére ösztönözte. A Szegedi Nemzeti Bizottság 1945. január 2-án elrendelte népbíróság felállítását, amelynek elnökét, helyettesét és 89
