Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Tánczos-Szabó Ágota: „Ennek a tisztnek a viselése nagyon tövises..." bírók, népügyészek és laikus bírák a háború utáni felelősségre vonás folyamatában

tárgyalóteremben, emiatt számtalan tárgyalást el kellett napolni, vagy nem írták alá időben a kész ítéleteket, végzéseket, amivel az ítélet végrehajtását hátráltatták.15 A népbírósági tanácsokba - a nem túl hatékony előzetes szűrés követ­keztében - időnként büntetett előéletű népbírák is bekerültek. Ez a bizarr jelenség érhető tetten egy kecskeméti dokumentumban, amely arról tanús­kodik, hogy a helyi népbíróságon az igazságszolgáltatás felelősségteljes munkájában 1946 augusztusáig összesen nyolc büntetett előéletű vagy eljá­rás alatt álló személy vett részt - amint az utóbb kiderült.16 A népbíróságok munkájára gyakran belső konfliktusok nyomták rá bélyegüket. A kalocsai kisgazdapárt 1946 januárjában kelt panaszlevelében leszögezi, hogy a párt tagjai csak úgy hajlandóak részt venni a Kalocsai Népbíróság munkájában, ha a népbíróság ítéleteit a marxista pártok a jövő­ben nem befolyásolják. Ugyanis „a független kisgazdapárt képviselője a bí­róság által hozott ítéleteket nem pártszemszögből kívánja teljesíteni, hanem csak kizárólagosan a szocialista igazság alapján” - írják.17 A zalaegerszegi törvényszék elnökének jelentésében viszont az olvasható, hogy a népbíró­sági tárgyalásokat 1947 áprilisában amiatt nem tudták megtartani, mert a munkáspárti népbírók a Független Kisgazdapárt kiküldöttjével nem voltak hajlandók együtt tárgyalni annak, szerintük, demokráciaellenes kijelentései miatt.18 A tanácsvezetők és a laikus bírák között is előfordultak komoly né­zeteltérések. Egy budapesti vezető bíró beszámolójában olvasható, hogy a vezetése alatt működő tanács egy ügyben a mellékbüntetésként kiszabott politikai jogok felfüggesztésének tartamát 15 évi időtartamban mondta ki. A bíró ugyan már az ítélethozatalkor figyelmeztette a népbírákat, hogy a kiszabható maximum 10 év, miután azonban a bírák egyhangúan 15 évben kívánták az időtartamot megszabni, kénytelen volt ezt tudomásul venni. így viszont, a népbírósági tanács törvénysértéséért utóbb a vezető bírót vonták felelősségre.19 A Nemzeti Parasztpárt főtitkárának korábban már említett előterjesz­tése számos érdekes adattal szolgál a népbírák egymás közötti viszonyára és a tárgyalások légkörére vonatkozóan is: „Súlyos panaszok hangzottak el a [parasztpárti] népbírák részéről bizonyos erőszakoskodásokkal kap­csolatban - írja a főtitkár. — Népbíráinkat gyakran sértegetik azzal, hogy reakciósok, vagy fasiszták, pedig csupán az igazságot keresik, és nagyon ügyelnek arra, hogy ártatlan embereket ne ítéljenek el. Sérelmezik, hogy a munkáspártok népbírái jegyzeteket készítenek a parasztpárti népbírák mü­TAnczos-Szabó Ágota--------------------------------------------------------------------------------------------------------------­82

Next

/
Thumbnails
Contents