Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Tánczos-Szabó Ágota: „Ennek a tisztnek a viselése nagyon tövises..." bírók, népügyészek és laikus bírák a háború utáni felelősségre vonás folyamatában

ködéséről, s ezzel erősen feszélyezik őket, ami nem is csodálható, mert rögtön arra gondolnak, hogy mire készül a följegyzés és milyen következményei lehetnek. Meg kell állapítanunk azt is, hogy a zsidó népbírák érthető indulattal és szenvedélyességgel, de éppen azért a tárgyilagosságot nélkülöző magatartással akadályozzák meg annak az atmoszférának a kialakulását, mely nélkül a népbíróságok komoly munkája elképzelhetetlen. Jó volna, ha e kérdésben megegyezésre juthatnánk olyképpen, hogy minden párt utasítaná a maga népbíráit, hogy lehetőleg ne az egyéni indulatok, a személyi bosszúvágy, hanem a demokrácia feltétlen igazságra törekvő szelleme érvényesüljön a népbírósági tárgyalásokon.”20

Szintén a laikus bírók magaviseletét kifogásolta 1945-ös beszámolójában a Budapesti Népbíróság vezetője, aki szerint a zsidó munkaszolgálatosok ügyei során előfordult botrányok azt mutatják, hogy ilyen bűncselekmények megítélésénél egyes népbírók nem tudnak kellő tárgyilagosságot tanúsítani, a büntetés kiszabásánál teljesen elvesztik a mértéket. Mint írja, a pártvezetőségeknek nagyobb gondot kellene fordítani a laikus bírák kiválasztásakor a politikai érettségre: „mert a mai nívó egyáltalában nem megfelelő".21

*

A népbíróságok működése során a szolgálatot teljesítő szakszemélyzet gyakori cserélődése sem kedvezett az ítélkezésnek. A személycserék hátterében álló tényezők közül íme néhány példa. Baján 1945 októberében a helyi Szövetséges Ellenőrző Bizottság orosz vezetője kifogást emelt az egyik tanácsvezető bíró ellen, aki a háború alatt állítólag egy nagykőrösi zsidó munkaszázadnál teljesítve katonai szolgálatát népellenes cselekményeket követett el. A bíró leváltása két héten belül megtörtént.22 1946 tavaszán a Kecskeméti Népbíróságon két szolgálatot teljesítő bírót is lecseréltek. Egyiküket szakmai indokkal, azért mert „csökkent szorgalmú” és „az ítéletek írásba foglalásában igen késedelmes”P Másikuk ellen eljárás indult kijelentései miatt, azt állította ugyanis, hogy az előzetesben lévő háborús bűnösök 98%-át szabadon kellene engedni, illetve, hogy a népbíróság elé állított vádlottaknak negyedrésze sem bűnös. A bíró személyével kapcsolatban felmerült a bűnpártolás és a hivatali visszaélés vádja, később ugyan egyik sem bizonyosodott be, az illetőt mégis B-listára tették.24 Esztergomban a július 16-ától működő népbíróság a tárgyalási időszakot 4 felmentő ítélettel kezdte meg. A negyedik felmentő ítélet kihirdetésekor a felháborodás a helyi pártok részéről olyan méreteket öltött, hogy a tárgyalóteremben hangos, a bíróság

83