Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Nánási László: A magyarországi népbíráskodás joganyaga 1945-1950
Az 54. § szerint a NOT mellett a népfőügyész és helyettesei látták el a teendőket, akiket az igazságügy-miniszter javaslatára a kormány nevezett ki. Hatáskörébe kezdetben a fellebbezésekkel kapcsolatos vádképviseleti teendők tartoztak, majd az 1947. évi XXXIV. tv. 22. § (1) bekezdése alapján - a rendes bíráskodás keretében a legfőbb államügyészhez hasonlóan - bármely népbíróság jogerős határozata, intézkedése ellen, ideértve a NOT rendes tanácsa által hozott határozatokat, tett intézkedéseket, továbbá az igazolási ügyekben a fellebbviteli eljárás során hozott határozatokat is - amelyek jogszabályt sértettek - a NOT-nál a jogegység érdekében perorvoslattal élhetett. Egyebekben az Nbr. 55. §-a népfőügyész jogállását és jogkörét illetően a főállamügyészekre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írta elő. Ennek megfelelően a népfőügyész általános és egyedi rendelkezéseket bocsátott ki a népügyészségek számára, amelyek kötelesek voltak azokat érvényesíteni: így körrendeletéi, utasításai szóltak a jogalkalmazási, jogértelmezési kérdésekről.47 A népügyészi szervezet tagjai - ha egyébként nem voltak államügyészek - a bírói státusnak megfelelő fizetésben részesültek. A népügyészség ugyanolyan centralizált, az igazságügy-miniszter utasításai alatt álló szervezet volt, mint az államügyészség, tagjaira a 25. § szerint az 1871:XXXII1. te. és az egyéb ügyészségi rendelkezések vonatkoztak. Az Nbr-t kiegészítő 5900/1945. ME rendelet 2. §-a szerint a közvádlói tennivalók ellátásával az igazságügy-miniszter egyes ügyekben a népügyészség szervezetén kívül álló személyt is megbízhatott, akit ugyanazon jogok illettek, mint a népügyészt. Tevékenységéért eseti díjazást kapott. Nánási László-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------3. Az Igazságügyi Minisztérium Az igazságszolgáltatási szervek 1867 óta az IM felügyelete alatt állottak, amely ellátta a velük kapcsolatos igazgatási, személyzeti, gazdasági feladatokat: e megoldást a vonatkozó jogszabályok fenntartották, a népügyészségek esetében ezt az Nbr. 25. §-a, míg a népbíróságokra a 21.400/1945. IM rendelet mondta ki48. Az IM-en belül önálló ügyosztály alakult alatt a „népbíráskodás politikai irányításához fűződő nyomós pártérdekre” figyelemmel. Ennek személyzetét a munkáspártok tagjai adták, akik beosztásuk révén „irányító és 22
