Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Nánási László: A magyarországi népbíráskodás joganyaga 1945-1950
Mivel az Nbr. megengedte az egyfokú jogorvoslatot, ezért az 56. § létrehozta a NOT-ot, amely a pártok országos vezetősége által közvetlenül delegált jogi szakvizsgával rendelkező személyekből álló ötfős tanácsokban járt el. E tagok küldetése határozatlan időre szólt, és feladataik ellátásáért - a rendes bírák és államügyészek státusa szerinti - fizetést kaptak. A testület és az eljáró tanácsok elnökeit az igazságügy-miniszter jelölte ki a tagok közül. A NOT hatásköre eredetileg a népbíróságok ítéletei elleni fellebbezések elbírálására terjedt ki. Később az 1947. évi XXXIV. tv. 22. § (2) bekezdése alapján - a Kúriához hasonlóan - a népfőügyész által a jogegység érdekében kezdeményezett perorvoslat elbírálására is jogot kapott, továbbá a 23. § (1) bekezdése alapján jogegységi döntvényt hozhatott a népbíráskodás körében. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalára a jogegységi tanács volt a jogosult, amelyben a NOT bíráit reprezentáló politikai pártok mindegyike két-két taggal volt képviselve. „A nemzetgyűlési választásokról” szóló 1945. évi VIII. te. 53. §-a alapján az igazságügy-miniszter által kijelölt NOT bíró elnöke volt a Kúria és a Közigazgatási Bíróság 1-1 bírájából, továbbá a pártok küldötteiből álló Választási Bíróságnak, amely a szavazás érvényessége felett határozott. 2. A népügyészségek Az Nbr. a Bp. megoldását alkalmazva vádelvű eljárást hozott létre, vagyis a népbíróság csak annak a személynek a felelősségéről dönthetett, akit a vádirat vádlottként nevezett meg, és csak azon magatartásról, amit az tartalmazott. A vádfunkció gyakorlását azonban nem bízta az addigi államügyészségre, hanem a 24. §-sal önálló szervezetként felállított mindegyik népbíróság mellett egy-egy népügyészséget. A népügyészeket az igazságügy-miniszter nevezte ki a szakvizsgázott jogászok közül a helyi nemzeti bizottság ajánlása, illetve meghallgatása után. A miniszter bármikor felmenthette őket, de ebben az esetben államügyészi kinevezést kaphattak. A népügyészek feladata volt - a Bp. 83-86. §-aira utalva - az Nbr. 29. §-a szerint a nyomozások irányítása. Ezek során a 30. § alapján a Bp. XII. fejezetében a vizsgálóbíróra megszabott jogok is őket illették. A népügyész a rendőrség által végzett nyomozást a befejezése után megszüntette vagy vádiratot nyújtott be. 21