Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Nánási László: A magyarországi népbíráskodás joganyaga 1945-1950

kedtek a háborúval kapcsolatban bűnösnek tekintett személyek felelősségre vonására.

így pl. Szegeden az új polgármester, a szociáldemokrata Valentiny Ágoston december 12-én tervezetet terjesztett a nemzeti bizottság elé a „hazaárulók, háborús bűnösök, a nyilas, fasiszta és németbarát elemek” bíróság elé állítására. A bizottság az 1945. január 4-én elfogadott rendeletével döntött a népbíróság felállításáról, részére anyagi jogi szabályokat meg nem határozva, de eljárásában a „gyorsított eljárás perrendtartását” előírva.26

Orosházán is a helyi bizottság határozta el a „népbíróság azonnali felállítását”, melynek működése során „nem annyira a múlt megtorlása a fontos, hanem a jelenben és a jövőben a további aknamunka megakadályozása és megtorlása”. A bizottság 1944. december 26-án az akkor már igazságügy-miniszter Valentinyhez intézett feliratában kezdeményezte minden megyében népbíróság felállítását, javasolva azt is, hogy azok működésük során - „megfelelő értelmezéssel, illetve módosítással” - anyagi jogból a Btk. (az 1930:111. te. miatt már nem hatályos) 142-145. §-ait, és az 1921:111. te. 1-5., 10. §-ait alkalmazzák, míg eljárásukban „A nép esküdtbíráskodásáról” szóló 1918:111. néptörvényt és a 4038/1919. ME rendeletet tartsák „szem előtt”.27

Sátoraljaújhelyen a helyi nemzeti bizottság 1945. január 24-én döntött népügyész kinevezéséről, aki február 1-jén meg is kezdte működését.28

A harcok sújtotta fővárosban az új hatalmi szerv, a Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. január 29-ével hozta létre a néptörvényszéket, ahová népbírót, népügyészt nevezett ki. E bíróság eljárására a Btk-át és a Kbp-ét tekintette irányadónak, s amelynek 124 rendbeli gyilkosság miatt hozott ítélete alapján február 4-én megtörténtek az első kivégzések.29

A meghatározott kül- és belpolitikai helyzetben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 12-i ülésén határozott a népbíróságok megalakításáról. Ennek szükségességét az előterjesztő Valentiny Ágoston igazságügyminiszter azzal indokolta, hogy a kormány elejét akarja venni az önkényes eljárásoknak, továbbá így a népbíróságokat „közös nevezőre hozza és jogaikat megszabja”. A minisztertanács döntött a jogforrás szintjéről is, mivel a vonatkozó jogszabályt a kormány adja ki rendeletként, nem pedig törvényként a nemzetgyűlés, hiszen azt a tanácskozásokra „állandóan együtt tartani nem lehet”?0

Az Igazságügyi Minisztériumban (IM) elkészített tervezetet a kormány 1945. január 25-én lényegi vita nélkül elfogadta, és a 81. ME rendelettel megalkotta „A népbíráskodásról” (Nbr.) szóló jogszabályt, amely az új hivatalos lap, a Magyar Közlöny február 5-i számában jelent meg.31

Nánási László.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------14