Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Nánási László: A magyarországi népbíráskodás joganyaga 1945-1950

- az 1920:X. te. „A miniszterek felelősségre vonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról”,- az 1938:XVI. te. „Az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről”.

Ezen más társadalmi közegben született törvények azonban az anyagi jogot illetően nem tartalmaztak olyan tényállásokat, szankciókat, amelyek teljes körűen, minden elemükben az új politikai hatalom igényeinek megfelelően maradéktalanul felhasználhatóak lettek volna.24 Az eljárási jogban pedig hosszabb időt igénylő (különösen az esküdtbíróságok megalakítására és működésére vonatkozóan), jellemzően az egy-egy terheltet, illetve sértettet alapul vevő, az egyéni jogokat védő megoldások szerepeltek.

így pl. a német támogatással 1944 októberében hatalomra került, Szá- lasi Ferenc vezette nyilas párthoz kapcsolódó magatartások a Btk. IV. fejezete 152-162. §-aiban foglalt lázadás, továbbá az 1930:111. te. 58. §-a szerinti hűtlenség bűntettének a tényállásait megvalósították, de ezekre a legsúlyosabb esetben is csupán 10-15 évi államfogház, illetve fegyház büntetést lehetett kiszabni. A háború alatt számtalan esetben történt élet elleni cselekményekhez (Btk. 278. § gyilkosság, 279. § emberölés) kapcsolódó felbujtói, tettesi, bűnrészesi magatartások a közvetlen egyéni felelősségen nyugodtak és az egyes sértettek sérelmére elkövetett tettek megítélését tették lehetővé, a tömegesen előfordult esetek kezelését nem. Az 1940:XVIII. te. címe ellenére alapvetően az igazgatási és a gazdasági normák megsértését rendelte büntetni. A politikai döntéshozók felelősségre vonásához pedig alapul szolgálhatott volna az 1848:111. te. 32. §-a, de az ott megfogalmazott tényállás elbírálásához az 1920:X. te. 1-15. §-ai parlamenti bíróság megalakítását és bonyolult külön eljárási rendet szabtak meg.25

Ilyen jogi környezetben a kormány új jogszabály megalkotása mellett döntött, melyet sürgettek a belföldi fejlemények is.

V. A népbíráskodásról szóló jogszabály létrehozása és jogforrási szintje

A korábbi magyar királyi kormányzattól, illetve a megszálló német csapatoktól a szovjet hadsereg által elfoglalt területen az új politikai berendezkedés kialakulása során a helyi hatalmat megragadó nemzeti bizottságok töre13