Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Nánási László: A magyarországi népbíráskodás joganyaga 1945-1950

re vonására vonatkozott”, de ennek „mikéntje: a visszaható hatályú büntető jogalkotás, a tényállási elemek és a büntetések meghatározása, a különbíróságok felállítása formailag a magyar állam »szuverén« döntése volt".'6

III. A népbíráskodás hazai politikai alapjai

Magyarország szovjet hadsereg által megszállt területén az általuk támogatott vagy eltűrt, már a bukott korábbi politikai rendszer idején is működött, illetve akkor illegális pártok kapták meg az állam újraalkotásával kapcsolatos lehetőséget. A meghatározóvá vált kommunista párt egyik vezetője, Vas Zoltán a szovjet csapatok által néhány nappal korábban megszállt Szegeden 1944. október 18-án tartott nagygyűlésen elmondott beszédében már kijelentette, hogy „büntetni akarunk, de csak a hazaáruló fasisztákat".'1 A kommunisták 1944. november 30-i programja szólt a felelősségre vonás kérdéséről is, amelyeknek tételeit a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok december 3-án meghirdetett programja átvette: eszerint a „hazaárulókat, a felelős bűnösöket le kell tartóztatni és átadni az erre a célra létesítendő népbíróságoknak. Vagyonukat el kell kobozni” (I/L), továbbá a „közigazgatási szerveket, a bíróságokat, a honvédséget, a karhatalmat meg kell tisztítani a nyilas, hazaáruló és egyéb népellenes elemektől” (1/4.). A program 1/9. pontja a ténylegesen már az I. világháború kezdetén megszűnt igazságszolgáltatási forma, az esküdtbiráskodás visszaállítását hirdette meg.18

Az új politikai-jogi berendezkedés kiépítése során az 1944. december 21-én Debrecenben összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés a rendkívüli körülményekre figyelemmel és az addigi magyar közjogi rendnek megfelelően felhatalmazta a kormányt az ország ügyeinek vitelére, a szükséges intézkedések megtétele érdekében a rendeleti kormányzásra.'9 A megválasztott Ideiglenes Nemzeti Kormány (INK) december 22-én kiadott nyilatkozatában kimondta, hogy „megtisztítja az állami szerveket a nyilasoktól és egyéb németbérencektől, felelősségre vonja a hazaárulókat”.20

Az új kormány által alkotott jogszabályok közül elsőként „A közalkalmazottak igazolásáról” szóló 1945. január 4-én elfogadott 15. ME rendelet preambuluma mondta ki, hogy mégsem az esküdt-, hanem a felállítandó népbíróságok” fogják majd a „népellenes cselekmény elkövetőjét és a háborús bűnösöket" felelősségre vonni.21

n