Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Nánási László: A magyarországi népbíráskodás joganyaga 1945-1950
(Korábban a Horthy Miklós kormányzó küldöttei által 1944. október 11-én kötött ideiglenes fegyverszüneti megállapodás semmilyen rendelkezést nem tartalmazott erről.)13 A békeszerződés megkötéséig az ország a győztes nagyhatalmak képviselőiből álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt állt, amely figyelemmel kísérte a felelősségre vonással kapcsolatos intézkedéseket és eljárásokat is. A testület 1945. február elején felszólította a magyar kormányt, hogy állítsa össze a háborús bűnösök listáját, s azt vele közölje, továbbá márciusban előírta a népbírósági elítélések rendszeres jelentését. A kormány a kötelezettségnek megfelelően tájékoztatta a bizottságot a tett intézkedésekről. A halálos ítéleteket csak a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék engedélyével lehetett végrehajtani azért, nehogy kivégzésük miatt az esetleg ott szükséges kihallgatásuk meghiúsoljon. (Ezt mint alapelvet a népbíráskodásról szóló rendelet javaslatának 1945. január 25-i megvitatásakor Miklós Béla miniszterelnök közölte.)14 A háborút jogi értelemben befejező és az ország nemzetközi szuverenitását helyreállító 1947. február 10-én Párizsban aláírt békeszerződés belföldi felelősségre vonási kötelezettséget nem szabott meg, mivel a 6. cikke csupán azt mondta ki, hogy „Magyarország meg fogja tenni a szükséges lépéseket az iránt, hogy biztosítsa az alább említett személyeknek letartóztatását és bírósági eljárás végett kiadását: a) a háborús bűnök, valamint a béke vagy az emberiség ellen elkövetett bűnök elkövetésével, elrendelésével, avagy az ilyenekben való részességgel vádolt személyek, b) bármely Szövetséges vagy Társult Hatalomnak oly állampolgárai, akik azzal vannak vádolva, hogy nemzeti törvényeiket árulás, vagy a háború alatt az ellenséggel való együttműködés által megszegtékAzonban a békeszerződést becikkelyező 1947. évi XVIII. törvény (tv.) miniszteri indokolása szerint „Magyarországnak arra való joghatósága, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak által ki nem kért háborús és népellenes bűnösök felett való ítélkezésben maga is közreműködjék, továbbra is fennmarad" }s A nemzetközi egyezmények nem határozták meg az ország számára a felelősségre vonás módját, jogrendjét. így az arról szóló, a debreceni kormány által 1945. január 25-én elfogadott 81. ME rendelet (Nbr.) létrehozása és annak tartalma saját döntés eredménye volt. Mint évtizedekkel később a népbírósági jogszabályt megítélő 2/1994. (I. 14.) alkotmánybírósági határozat indokolása megállapította, a , fegyverszüneti egyezményből önmagából fakadó jogi kötelezettség csupán a háborús bűnösök büntetőjogi felelősségNánási László ________________________________________________________________________________ 1 0
