Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban

Dr. Nagy László (PDP) szóvá tette, hogy a nemzeti bizottság már négy hete nem ülésezett. Hetenként kellene ülésezni, hogy a hibákat meg tudják beszélni. Megállapította, hogy ö „Dr. Garb érát mindig kötelességtudó, becsületes embernek tudta, aki Farkas ügyvédnek soha nem volt barátja.” A KNB Sztraka bejelentéseinek kivizsgálására bizottságot küldött ki a népbírósághoz.27

Dr. Baky Ferenc ügyvéd kérte a nemzeti bizottságtól, hogy ne terjesszék fel az Igazságügyi Minisztériumba, mert nem akar népügyész lenni. Dr. Vogt Károllyal volt közös irodájuk, de Vogt Károlyt a Népjóléti Minisztériumba miniszteri tanácsossá nevezték ki, így most egyedül viszi az irodát. Ha meg kellene szakítani ügyvédi gyakorlatát, tönkremenne. Baky az NPP tagja volt, a párt öt javasolta, de ennek ellenére sem akart népügyész lenni.

Kovács Jenő, a nemzeti bizottság elnöke levelet írt október 19-én az igazságügyi miniszternek. Kifejtette, hogy a KNB a népügyészség élére „olyan egyéneket kíván állítani, akik a nép érdekeit szolgálják, és akik a reakció fellépését megtudják gátolni.” Ezért a KNB ismét, a korábban lemondott Gereben János gyakorló ügyvédet javasolta a népügyészség elnökének, aki már három hónapig betöltötte ezt a pozíciót. „Nevezett a fenti idő alatt a rátermettségét már bebizonyította és a vádemelései következtében hozott ítéletei a közmegelégedését érdemelték ki.” További két népügyészre is szükség volt, ezért javasolták dr. Gorzó Györgyöt és Lauer Károlyt. Ekkor a népügyészségen csak dr. Garbera Sándor működött, „akinek mielőbbi leváltása ügyében a Nemzeti Bizottság jelentését már 588/1945. szám alatt f. évi szeptember 7-én megtette.” Egy nappal korábban a helyi MKP már megírta arra vonatkozó javaslatát, hogy kiket ajánl népügyésznek, nem meglepő módon ugyanezt a három nevet említették meg.28

A Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese két hónap elteltével, majd október 30-án ismét arról tájékoztatta a nemzeti bizottságot, hogy a népügyészi állásra egy kecskeméti ügyvéd sem jelentkezett. „A jelentkezés hiányának okát a választmány többek között abban is látja indokolni, hogy a kamara működő tagjai az idősebb generációhoz tartoznak, ifjabb utánpótlás pedig nincs,”29 Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy az idősebb ügyvédek, akik megfelelő ismeretséggel és kapcsolatokkal rendelkeztek a városban, nem kívántak a megtorlásban és a korábbi középosztály üldözésében részt venni, mert a népbíróság tevékenységével a város lakóinak jó része nem szimpatizált.

107