Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
1946. január 31-én Gereben János a népügyészség régi-új vezetője véleményt kért a nemzeti bizottságtól a népügyészek tevékenységére vonatkozóan. A KNB február 15-én azt írta, hogy politikai és szakmai szempontból is véleményezték a népügyészek munkáját. Eszerint „dr. Gereben János mindkét szempontból a legteljesebb mértékben megfelelő, dr. Elek Lajos, dr. H. Nagy Lajos megfelelőek, ugyancsak megfelelő dr. Lauer Károly is.”30 Ekkor Gereben János szolgálataira még szükség volt és elégedettek voltak vele, néhány év múltán ez a felfelé ívelő karrier egészen másként alakult. Gereben János életéről viszonylag sok információt sikerült összegyűjtenem. Gereben János már a háború előtt is a helyi középosztályhoz tartozott, a második világháború után vezető népügyészként jelentős hatalom birtokosává vált. Gereben János 1907. december 28-án született Lajosmizsén31. Apja is ügyvéd volt. 1925-ben érettségizett a Kecskeméti Református Tisza István Gimnáziumban, majd a helyi jogakadémiára járt, ahol 1929-ben szerezte meg az abszolutóriumot. Ebben az évben a szegedi Ferenc József Tudományegye- temenjogi és államtudományi doktorátust tett. 1934-ben tette le az egyesített ügyvédi és bírói vizsgát. 1937-ben házasságot kötött Kozma Mártával. Amíg Gerebent zsidó származása miatt ki nem zárták az ügyvédi kamarából, ügyvédként dolgozott. Önéletrajzában azt írta, hogy „1940. szept. 1-je óta kisebb- nagyobb megszakításokkal munkaszolgálatot teljesítettem, 1944. december 7.-én a Németországba irányított századomtól megszöktem a felszabadító vörös hadsereghez.” Ezután belépett az MKP-ba, 1945. április 29-től népügyészség vezetője lett Kecskeméten. 1945. július 9-én kérelmezte felmentését az igazságügyminiszternél, erről értesítette a KNB-t is. A miniszter július 18-án felmentette. Októberben az MKP és a KNB újra javasolta népügyésznek, így ismét ő lett a népügyészség vezetője. Gereben 1945-ben szorosan együttműködött a kegyetlen eljárásairól hírhedt Bánó Mihály vezette politikai rendőrséggel, a vádat az esetek többségében ő képviselte, szinte minden esetben szigorúbb büntetést kért. Gereben 1946. július 12-én ismét beadta felmentési kérelmét.32 Az KMP megyei titkára jelentette 1946 decemberében, hogy Kecskeméten tervezik a Magyar Szabadság Párt megalapítását. Dr. Nagy László PDP elnök a pártja tagságát szeretné bevinni az új pártba. A tervezett tagok listáján zsidók és polgári személyek is szerepeltek. A listán volt dr. Gereben János neve is, aki ebben az időszakban lépett ki az MKP-ból, arra hivatkozva, hogy „nem helyesli pártunknak a zsidó kérdésben folytatott politikáját. (Szerinte a pártban megtűrik az antiszemitizmust.)”33 Rigó Róbert __________________________________________________________________________________ 108
