Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
hogy ha felmentenék dr. Garbera Sándort, akkor Kecskeméten nem maradna népügyész. A minisztériumból a következő javaslat érkezett: „ennek a helyzetnek elkerülése végett, felkérem a Nemzeti Bizottságot, hogy — mielőtt nevezettnek népügyészi állása alól való felmentése tárgyában határoznék - az eset kivizsgálása mellett hozzám e tárgyban sürgősen javaslatot tenni s esetleg helyette a népügyész kinevezésre más alkalmas személyt ajánlani szíveskedjék.” Továbbá azt is kérték, hogy két további jelölt is kellene, lehetőleg bírói vagy ügyvédi oklevéllel, vagy szükség esetén jogtudori oklevél is elegendő.24 Tehát Garberát azért nem lehetett felmenteni az ellene érkezett feljelentés ellenére sem, mert nem volt kit kinevezni népügyésznek, és nem maradt volna a Kecskeméti Népbíróságon népügyész, ha őt felmentik. 1945. szeptember 7-én, a nemzeti bizottság ülésén Bánó Mihály kijelentette: „Dr. Garbera nem lehet alkalmas népügyésznek akkor, mikor az elmúlt rezsimben többször is megjelent az elítélt Farkas Ferenc nyilasvezér társaságában, annak beszédeit meghallgatta és meglehetős baráti szálakfűzték fentnevezetthez.” Ezért az MKP nem tartja további működését helyesnek, és mielőbbi leváltását javasolja. A többi párt is bizalmatlanságát fejezte ki Garbera Sándor irányában.25 Ugyanezen a napon a nemzeti bizottság kérte a minisztériumtól Garbera Sándor népügyész mielőbbi leváltását. A bizottság nem tudott megfelelő személyt javasolni a helyére, ezért kérték, hogy soron kívül küldjenek Kecskemétre két népügyészt. A nemzeti bizottság elnöke kérte, hogy dr. Gorzó György államügyész előéletéről és politikai megbízhatóságáról tájékoztassák, akit Bakos István (PDP) javasolt népügyésznek.26 A nemzeti bizottság 1945. október 15-i ülésén Sztraka József (MKP) interpellációt nyújtott be a népbíráskodás ügyében. Azt javasolta, hogy a nemzeti bizottság küldjön egy bizottságot a népbíróságra a problémák kivizsgálására. Sztraka szerint a hibák azóta fordulnak elő, amióta dr. Garbera Sándor a népügyész. O mindig is ellenezte Garberát, mert nem alkalmas szerinte népügyésznek. Megállapította, hogy „nagyon szomorú dolog, hogy nincs Kecskeméten egyetlen ember sem, aki a népügyésznek a tisztét elvállalná. Igaz, hogy jobb egy hónapban 100 000 pengőt keresni, mint 8 000-t.” Fekete Sándor (SZDP) szerint a népügyész hiánya nem annyira az alacsony fizetésből ered, „mint inkább az az oka, hogy a népügyésznek nem oly könnyű volt barátait elítéltetni. Nem akarják magukat az emberek a demokrácia ügyéért lejáratni.” Valójában nem találtak a városban olyan jogászt, aki hajlandó lett volna a baloldali pártok érdekeit kiszolgálni. Rigó Róbert__________________________________________________________________________________ 106
