Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban

rendeztek. A népbíróság tagjaihoz, a népügyészhez és iroda személyzet tagjaihoz különböző fenyegető szavakat intéztek, kiabáltak, lármáztak, kb. egy órán keresztül, sőt néhány hivatalos ügyiratot is szétdobáltak,”20 Erről az esetről október 14-én Bánó Mihály is jelentést küldött Tömpe Andrásnak. Bánó leírta, hogy október 12-én délelőtt 350-400 fő bevonult a tárgyalásra, és követelte a népbíróság lemondását és a népügyész távozását. 14-én Garbe- ra Sándor népügyész a karhatalom kirendelését kérte a népügyészségre, amit az alacsony létszámra hivatkozva Bánó nem teljesített. A népügyész előadta, hogy valaki „bottal az asztalára ütött és tudomása szerint egyik vagy állítólag mindkét gépírónőt az ablakon való kidobással fenyegették meg.'"2'

Tabakovits Endre három nappal később írt újabb jelentésében megvilágítja, hogy véleménye szerint mi is lehetett az incidens oka, és a javaslatait is leírta a probléma kezelésére vonatkozóan. „Az a meggyőződésem, hogy Sztraka József népbíró [...] mulasztása és ténykedése bevezetése volt annak a kecskeméti népbíróság helyiségeiben 1945. évi október hó 12. napján lezajlott tüntetésnek, melyről Elnök Úrnak [...] jelentést tettem. [...] Az a szerény véleményem, hogy a folyó hó 12-ikihez hasonló vagy annál is elfajultabb tüntetésekfelette kívánatos megelőzése, illetőleg elkerülése céljából a küszöbön álló országgyűlési képviselő választások alatti időre kitűzött valamennyi kecskeméti népbírósági főtárgyalás leállítandó lenne."22 A későbbiekben is, novemberben és 1946 januárjában is több panasz érkezett a népbírák pontatlanságára és arra, hogy emiatt tárgyalásokat kellett elnapolni. Megállapíthatjuk, hogy a város lakosságának egy része nem szimpatizált a népbíróság tevékenységével, és ezt szervezett formában is kifejezésre jutatták.

Gereben János népügyész lemondott a tisztségéről 1945 júliusában, a helyére a nemzeti bizottságnak kellett javasolnia valakit. Ez elég komoly problémát jelentett, ugyanis erre a posztra nem volt érdeklődő a városban. A Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese írt a nemzeti bizottságnak augusztus elsején, hogy értesítették a kecskeméti ügyvédeket, hogy népügyésznek lehet pályázni, de egyikük sem pályázott a tisztségre.23

Az Igazságügyi Minisztériumból küldtek levelet a nemzeti bizottságnak augusztus 18-án. Ebben leírták, hogy „a kecskeméti népügyészségnél eddig szolgálatot teljesített népügyészek népügyészi állásukról lemondtak, s így ez idő szerint dr. Garbera Sándor népügyész az egyedüli, aki tényleges szolgálatot teljesítene". A Kecskeméti Rendőrség Politikai Rendészeti Osztályának vezetője augusztus 9-én arról értesítette a minisztérium munkatársát, hogy Garbera ellen bejelentés érkezett. A levélben azt is megái lapították,

105