Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
Az ország szovjet megszállását követően nem voltak helyhatósági választások, az MKP azonban ezen paritásos alapon nyugvó szervek segítségével (továbbá a megszálló Vörös Hadsereggel, a szovjet belbiztonsági szervekkel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság erejével) biztosította helyi hatalmát. 1945 őszéig az MKP tagjai ellenőrzésük alatt tartottak a népbíróság működése szempontjából más meghatározó pozíciókat is, ezért fontos e területeket is megvizsgálnunk. A helyi népügyészség vezetője, Gereben János, az MKP tagja volt. A város rendőrkapitánya, Bánó Mihály, a MKP delegáltja volt a nemzeti bizottságban. A nyomozásokat és kihallgatásokat végző Politikai Rendészeti Osztály helyi vezetője, Bárd Dezső, szintén MKP tag volt. Ok nem egyszer közvetlenül beleszóltak a népbíróság működésébe. A Kecskeméti Népügyészség vezetője, Gereben János 1945. április 26-án írt a nemzeti bizottságnak, ebben azt kifogásolta, hogy a „a Kecskeméti Népbíróság [...] ítélkezésében nem egyszer tapasztalt módon túl enyhének mutatkozott. [...] Az ítélkezések enyhesége is nem lebecsülhető következményekkel jár a közhangulatra. Egyrészről elkedvetleníti, megdöbbenti azokat, akik a demokratikus Magyarország felépítésében purifikáló munkát végeznek, másrészről megkönnyebbülést, sőt elégtételfélét éreznek azok, akik maguk is a vádlottak mentalitását osztják. Mindezeken a hibákon csak akként lehet segíteni, ha a népbíróság a rendelet adta határok között szigorúbban ítélkezik, tehát olyan összetételű, amely ezt keresztül is tudja vinni. [...] Enyhíteni vagy kegyelmezni, más hatóságok hivatottak, nem a népbíróságEzért azzal állt elő a dr. Gereben János népügyész: „Kérem a népbírósági tanácsokat (a már meglévőt is) oly tagokból újjáalakítani, akik átérzik annakfontosságát, hogy a múlt rezsim bűncselekményei, minden más szempont háttérbe helyezésével, akként büntetendők, hogy a büntetésnek úgy a megtorlásban, mint a megelőzésben álló eredménye elérhető legyenTovábbá megjegyezte, hogy túl sok az ügy, ezért fel kell állítani egy újabb tanácsot is, és újabb népügyészeket kell kinevezni. Gereben János a Kecskeméti Lapok 1945. május 31-i számába is írt cikket e témában „ Valami nincs rendben a kecskeméti népbíróságnál" címmel abból az alkalomból, hogy az egyik fővárosi lap bírálta a Kecskeméti Népbíróság „feltűnően enyhe” ítélkezési gyakorlatát. Gereben azt elemezte, hogy mi ennek az oka. Szerinte a népbírók politikailag nem megbízhatók. Véleménye szerint a népbírákat arra kell nevelni, hogy a letűnt rezsim az ő ellenségük volt, mert csak így képesek lesújtani a reakcióra. A KNB felelt a népbírák megbízhatóságáért, ezért még egyszer felhívta a figyelmüket: „vegyék revízió alá a népbírók kijelölését s oly egyéneket küldjenek be, akik a saját bőrükön Rigó Róbert__________________________________________________________________________________ 102
