Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)

Gyenesei József: A KECSKEMÉTI KÖZPONTI SZESZFŐZŐ VÁLLALAT 1936. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSE

rosszindulatból elkövetett jövedéki kihágás tett pontot. Vétlenségük ellenére a ható­ság az egész igazgatóságot, így köztük Führer Izidort is eltiltotta a vállalat további vezetésétől.34 A jelentés a Führer múltjáról írottakat egy fontos megjegyzéssel zárta: „[Führer] a pálinkaszakmában egyike a legnagyobb szaktekintély[ek]nek és ahogy mondják a vagyon őt annyira nem érdekli mint a hírnév és az alkotni vágyás.”35 A jelentés összefoglaló értékelése A bizottság jelentésének végén a következő átfogó értékelést adta a szeszfőzde ve­zetőjének munkájáról: „Führer Izidor feltétlenül rendelkezik mindazon kellékekkel, melyek egy szeszfőzde technikai és üzleti vezetéséhez megkívántainak. Az alapkö­vetelményeken túl is kitűnő szakembernek ismertük meg, s egyéni megbízhatósága felől is a legjobb benyomásokat szereztünk. A vizsgálat elején és közben is bármi­lyen szak- vagy üzleti kérdésben adott felvilágosításait a revízió folyamán doku­mentumok igazolták, ami egyéni megbízhatóságára és szavahihetőségére jó fényt vet. A pálinkafőzés legaprólékosabb szakkérdéseinek birtokában, különösen üzleti mozgékonysága, az adott helyzetek gyors és világos áttekintése és felhasználása, s főleg a barackpálinka érdekében kifejtett szinte amerikai méretű propagandája azok a tényezők, amelyek őt jellemzik. A szeszfőzde házi kezelésben is jó barackpálinkát állított elő. Ez a barackpá­linka azonban az ország határain kívül teljesen ismeretlen produktum volt. Führer Izidornak kellett jönnie, hogy a barackpálinka országszerte, de különösen külföldön előnyös névre tehessen szert.”36 A vizsgálati eredmények ismertetését egy pillanatra megszakítva Führer Izi­dor marketingtevékenységének illusztrálására elegendő felidézni azt a legismertebb esetet, amikor a walesi herceg 1935 folyamán néhány napot Budapesten töltött. A korabeli újsághírek is tudósítottak arról, hogy a királyi fő rövid itt-tartózkodása so­rán kóstolta és megkedvelte a kecskeméti barackpálinkát.37 Az elbeszélések szerint Edward a párlat iránti elragadtatásának ekképpen adott kifejezést: „Szódával jobb mint a whisky, teában jobb mint a rum." Führer, ügyesen kihasználva a herceg pá­linkaimádatát, gondoskodott arról, hogy a trónörökös bárhol is jár-kel a főváros­ban, mindenütt hozzájuthasson a nemes italhoz, amelyhez a sajtóbeszámolók szerint alkalmanként sárgabarackot is szervíroztak.38 Ennek az epizódnak a reklámértéke meglehetősen nagy volt, amit az is bizonyít, hogy a kecskeméti barackpálinka kül­földi forgalmazása ekkor vette kezdetét.39 34 BKML IV. 1903/g. Jelentés, 5. számú függelék. 35 Uo. 36 BKML IV. 1903/g. Jelentés, 77. o. 37 „Ez tetszett legjobban a velszi hercegnek Magyarországon”. Kecskeméti Közlöny, 1935. febr. 27. 1. o. 38 „Csak a kecskeméti Idegenforgalmi Irodától fogadott el ajándékot a velszi herceg és köszönetét, elismerését fejezte ki a küldött barackpálinkáért”. Kecskeméti Közlöny, 1935. febr. 24. 1. o. 39 A jelentés számos külföldi viszontértékesítő céget sorolt fel Bécstől New Yorkig. 88

Next

/
Thumbnails
Contents