Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Gyenesei József: A KECSKEMÉTI KÖZPONTI SZESZFŐZŐ VÁLLALAT 1936. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSE
A jegyzőkönyvi értékelés végül így zárul: „Amennyire erős oldala a pálinkafőzés technikája és az üzletvitel, annyira gyengéje az adminisztráció. Az e tekintetben mutatkozó hiányosságok mind arra vezetendők vissza, hogy minden idejét az üzletvitelre és propagandára fordítja. Erre mutatnak az általunk is konstatált könyvelési és nyilvántartási fogyatékosságok. [...] Führer Izidor rátermettségét, ügyességét és nem lankadó agilitását jellemzik az általa nehéz időkben és más központi szeszfőzdék veszteségével szemben elért - viszonylagos szép - eredményei-”40 Epilógus A harmincas évek végén meginduló és a magyarországi zsidóságot hátrányosan érintő hazai jogszabály-alkotási dömping negatív hatásai a központi szeszfőzde esetében is éreztették hatásukat. A kecskeméti városi hatóság ugyanis 1939 őszén megvonta a szeszfőzde iparjogosítványát az üzemben tartó Führer Izidortól, annak zsidó származása miatt. A városvezetés azonban egyúttal kártérítés megfizetését is kilátásba helyezte Führer részére, a következő indoklással: „A város jogügyi és pénzügyi bizottsága elismeri, hogy a kecskeméti barackpálinka európai, sőt mondható, világhírre szert tett neve jórészben Führer Izidor propagandamunkájának és ezzel kapcsolatos áldozatkészségének a következménye, és tekintettel továbbá arra, hogy az ő költségén újjáépített városi szeszfőzde az ország legmodernebb szeszfőzdéjének tekinthető, és végül tekintettel arra, hogy az érvényben lévő jogszabály és bírói gyakorlat értelmében szerződés megszűnése esetén a jóhiszemű szerződő féllel szemben az eredeti állapot állítandó helyre, és a város az ily szerződőféllel szemben jogtalanul nem gazdagodhatik... ”.41 Végül a korban igen tekintélyesnek számító 30 000 pengő összegű végkielégítést szavaztak meg a városatyák Führer Izidornak. Más kérdés, hogy a belügyminiszter és a pénzügyminiszter még két évvel később, 1941 novemberében sem tudott dönteni: kifizetheti-e Kecskemét városa Führer Izidornak a 30 000 pengőt.42 A város vezetése a háború során erősen megrongálódott és szinte teljesen kiürített üzem igazgatását a korábbiakhoz hasonló feltételekkel 1945. március 1-jétől újra Führer Izidorra bízta.43 40 BKML IV. 1903/g. Jelentés, 78., 80. o. A jelentés e helyütt tartalmaz egy kimutatást, amely hazai szeszfőzdék 1935/1936. üzleti évére vonatkozó mérlegeit közli. Az ott felsorolt tizenhárom üzem közül tíz veszteséges esztendőt zárt, míg a három pozitív eredményt produkáló szeszfőzde nyeresége 45 és 160 pengő között mozgott. Ezzel szemben a Führer Izidor vezette kecskeméti üzem tiszta nyeresége a jelzett időszakban meghaladta az 5 ezer pengőt. 41 KARSAI László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek, 1920-1944. In: Századok, 2004. 6. sz. 1294-1295. o. 42 Uo. 43 BKML IV. 1903/a. 1945. július 31-ei közgyűlés jegyzőkönyve. 89
