Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Péterné Fehér Mária: KÖZEL 50 ÉV KECSKEMÉT SZOLGÁLATÁBAN (Hornyik János hivatalnoki évei)
évi búvárlata s gondos tanulmányozásából kifolyó szakavatottságát viselendi egész tartamán, bizonyosan közérdekű belbeccsel leendfelruházva s kezeskedni fog életre valósága iránt, minél fogva: hogy közre bocsájtassék, a községi tanács nem e város, hanem a honi történelem érdekében is, hőn óhajtja s egész mérvbeni pártfogása alá venni határozza. Hogy azonban más magyarhoni városok dicséretes példája nyomán szerzőt - a mű belbecséhez mért — külön tisztelet díjazással méltóképpen nem jutalmazhatja, a jelen korszak átalános szorítkozott pénzviszonyaiból könnyen megmagyarázható; azonban a mű kiadásának egész költségét magára vállalja”.40 Hornyik azonban nem csak a városi levéltárban őrzött iratokból gyűjtötte a történeti adatokat, hanem más világi és egyházi levéltárakból is lemásoltatta a Kecskemétet említő okleveleket. A lelkesítő, de tetemes munkát és időt igénylő feladat végzése közben Hornyik nemegyszer hanyatló önbizalmát barátja, Horváth Döme serkentette, szorgalmazta. Munkakedve lankadásához hozzájárultak személyes veszteségei. 1855-ben — a pusztító kolerajárvány idején - egymást követő napokon hunyt el édesapja és édesanyja, 1856 áprilisában elvesztette szeretett feleségét és újszülött kisfiát. Magára maradt öt kisgyermekkel. Csak három év múlva nősült újra, 1859. január 16-án feleségül vette Rózákéi József özvegyét, Szabó Rozáliát. (Közös gyermekük nem született.) Az 1850-es évek második felében gyarapodott földbirtoka. 1856-ben nevére került a Basa-Szárdi-féle szentkirályi földrész, majd a szentkirályi földje szomszédságában lévő Lázár János 25 holdnyi beneficiális földjét vette meg. Hornyik vagyona ekkor állt a 4. tizedben egy jól felszerelt házból, katonaló befogadására is alkalmas istállóval (kivette részét a katonai beszállásolásból), Szentkirályon volt több részletből álló földbirtoka, szőlője, veteményes kertje. Volt járó jószága, mellyel rendszeresen teljesített előfogat szolgálatot.41 1860 júliusában - nem tudni mi okból - arra kényszerült, hogy földbirtoka egy részét, Szentkirályon mintegy 120 holdat, eladjon. Horváth Döme vette meg tőle a birtokot.42 1860-ban készült el Hornyik „Kecskemét város története, oklevéltárral” c. művének első kötete.43 A várostörténet 1000 példányban készült el Szilády Károly helyi nyomdájában.44 A Habsburg-hatalom kül- és belpolitikai válsága, a magyar közhangulatot Kecskeméten is egyre nyíltabban Habsburg-ellenessé fokozta. 1860. április végén, Széchenyi István halálát követően a görögkeleti egyház istentiszteletét betiltotta, a templomból kijövőket katonasággal zaklatta. A megyefőnök erőszakoskodásokba torkolló intézkedései miatt a kecskemétiek ellenkezése egyre nőtt. Az 40 BKML IV. 1609/a. 1860. március 26.1. kötet 466-468. o. 41 Uo. 1856. I. kötet 218-220. o. és 1857. 1. kötet 244-245. o. 42 Uo. 1860. III. kötet 103. o. 43 A kötetben a Duna-Tisza közét a honfoglalás előtt lakó népek történetét, valamint a magyar államalapítástól a mohácsi vészig tartó korszak történetet foglalta össze. A kötetben közölt, Kecskemétet is érintő 40 oklevél dátuma azonban túlnyúlt a tárgyalt korszakon (1731). 44 A nyomdai munkálatok költsége 419 forint volt. BKML XI. 9. A Szilády Nyomda (Kecskemét) iratai. Nyomdai főkönyv 1858-1867. (A 2. kötet is 1000 példányban készült 793forint költséggel, a 3. kötet is 1000 példányban 702 forint költséggel.) 27
