Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Péterné Fehér Mária: KÖZEL 50 ÉV KECSKEMÉT SZOLGÁLATÁBAN (Hornyik János hivatalnoki évei)
önkényuralmi rendszer válságán, amelyet elsősorban a magyar nemzeti és alkotmányos mozgalmak fellendülése idézett elő, az uralkodó engedménnyel igyekezett úrrá lenni: kiadta az alaptörvénynek szánt „Októberi Diplomát”. Bár a végrehajtó és törvényhozó hatalom továbbra is az uralkodó kezében összpontosult, a diploma kimondta az ország- és tartománygyűlések visszaállítását. Kecskemét város tisztikarán belül voltak olyanok, akik a Diplomát az 1848-as törvények visszaállításának tudva be, lemondtak hivatalukról. Kovács László tanácsnok lemondó nyilatkozata szerint a hivatalokat „ezentúl csak a nép választottai viselhetik, mint viselték a normális és alkotmányos viszonyok között". A közvélemény nyomására 1860. november 30-án az egész városi tisztikar követte példáját: „... Mi nem lévén a nép akaratának teremtményei, községi hivatalainkat - melyek az octroyrozott uralom korszakában reánk a volt cs. kir. Helytartósági osztály, s illetőleg Megyehatóság által, kinevezés folytán ruháztattak — a közbizodalom czége alatt tovább meg nem tarthatjuk”.45 Lemondtak tisztviselői állásukról, mert azt kinevezéssel szerezték meg. Hornyik is velük tartott. 1860. december 24-én összehívott kibővített tanácsülésen jegyzőkönyvbe foglalták: „Magyarország az október 20-án kelt császári diploma által alkotmányos önállóságát visszanyervén, a hon törvényes alapokra fektetett átalakításának s hely- tartóságai szervezésének nagy munkája országszerte folyamatba tétetett”. Kecskemét a 48-as törvények visszaállítását akarta látni az októberi diplomában és a 48-as törvények alapján kezdte meg a tisztújítás lebonyolítását. 1861. január 23-án megválasztották a város polgármesterét Csányi János személyében, és a főbírót, Hajagos Illést. A következő napokban pedig a tisztikar többi tagjait.46 (A tisztújítást lebonyolító Központi Bizottmány jegyzőkönyve is végig Hornyik János kézírása, mivel ő volt a Bizottmány jegyzője.) Minden állásra hármas jelölés történt. Két főjegyzőt választottak: a római katolikus jelöltek: Hornyik János, Tóth István és Bogos Endre voltak. Hornyikot január 24-én 458 szavazattal választották meg katolikus főjegyzőnek (Tóth 62, Bogos 19 szavazatot kapott). A református főjegyző Sárközi Lajos lett. 1861. január 31-én, február 3-án, 6-án és 9-én választották meg négy kerületben a 168 fős képviselő-testület tagjait. Hornyik, mint főjegyző vezette ennek a testületnek ülésein a jegyzőkönyvet. Több ízben járt Kecskemét ügyeit intézni Pesten (tajga volt annak a küldöttségnek is, amely részt vett gr. Teleki László temetésén). Sok teendő akadt a cs. kir. törvényhatóság megszűnésével kapcsolatban. Kecskemét vissza akarta szerezni a Megyetörvényszéknél lévő kecskeméti telekkönyveket, mivel annak elkészítetésébe annak idején a város tetemes költséget fektetett. Az országgyűlés összehívásával Kecskemét, 1848 után először, ismét két képviselőt választott a parlamentbe: Balázsfalvi Kiss Miklóst és Horváth Dömét. Bár az országgyűlés összehívásának módja sok tekintetben eltért az ide vonatkozó 1848. évi törvényektől, Kecskemét megválasztotta képviselőit. Kifogásait azonban az uralkodóhoz írt feliratban fejtette ki. Ennek megfogalmazását Hornyik János főjegyzőre, Lestár Péter tanácsnokra és Bagi László képviselőre bízták. Ebben Kecskemét kifejezésre juttatta az októberi diploma elutasítását, az 1861. évi februári pátens elle45 BKML IV. 1615. Kecskemét város polgármesternek irata. Elnöki iratok 756/1860. 46 PÉTERNÉ FEHÉR Mária, 1993: 212-213. o. 28