Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Blazovich László: AZ EURÓPAI VÁROSTÖRTÉNETI HISTORIOGRÁFIA VÁZLATA
városok alkotmánya nem a földesúri községek jogrendjéből alakult ki, és ez csak esetleg akkor volt lehetséges, ha az egész város területe egy földesúrhoz tartozott, amely csak a legfiatalabb alapított városokra volt jellemző.17 Vele szemben helyesen hangsúlyozza Below és Rietschel, hogy a városokat, azok községeit a városok lakosságának szabad elemeiből, a későbbi polgárokból, akiknek létfeltételeit a piacra termelő szabad ipari tevékenység alapozta meg, hozták létre.18 A város kialakulásának a jogi alapját-összehasonlítva a római jog szembetűnő individualizmusával - Gierke már korábban a német jog közösségi jellegéből vezette le, és a polgárok szabad egyesülése elvének ebben látta előzményét, továbbá a szövetkezők szabad akaratában, amellyel községet kívántak maguknak alapítani. Ok mint szabad városlakók, először a püspökvárosokban a polgári eskü révén szabad akaratú közösséget alkottak, és egy szabadon választott elöljárónak (polgármester, bíró) vetették alá magukat, akinek az intézkedéseit elismerték és jóváhagyták. Az elöljáró(ság) és a község megfelelő erővel rendelkeztek ahhoz, hogy a város ura kifejezett elismerését privilégium levélben vagy pusztán hallgatóságos beleegyezéssel kikényszerítsék. így lettek a városok az alkotmányos állam előképei, és a tanács tevékenysége mintegy alapelve a később közösségi úton született alkotmányos államnak.19 Ez a felfogás a német történelmi helyzetnek megfelelő leírást adott, ugyanis Németországban a városok képviselete a rendi gyűlésen egyrészt nem a meghívón, amelyet a király a polgármester és a tanács számára küldött, másrészt nem a polgárok adózási kötelezettségén alapult. Sem birodalmi, sem egyéb jogi rendelkezések nem szabályozták azt. A Gierke által kifejtett gondolatokhoz csatlakoztak Keutgen, Unwin, és Coornaret a céhekkel kapcsolatos kutatásaik során, majd azokat tovább fejlesztette Planitz (1954) és Ebel (1958).20 Smith említett felvetését, amely szerint a várost gazdasági helyzete alapján lenne célszerű meghatározni, nem követte történelmi elemzés, mert az angol közgazdaság tudomány a társadalomra vonatkozóan is nagyon hamar a természettudományos törvényeket próbálta meg alkalmazni. Csak akkor, amikor a 19. század közepe táján az iparosítás megindult, és a velejáró szociális nehézségek jelentkeztek, keletkezett Németországban egy nemzeti közgazdasági iskola, amely a felmerülő gondokat érzékelte. Schmoller készítette el először egy céh és egy középkori iparág gazdaság- történetét.21 17 Georg Ludwig von MAURER 18 Georg von BELOW: Zur Entstehung der deutschen Stadtverfassung, ln: Historische Zeitschrift 58. 1887. 193-244. o. és 59. 1888. 193-247. o.; Siegfried RIETSCHEL: Markt und Stadt in ihrem rechtlichen Verhältnis. Leipzig, 1897. 19 Otto von GIERKE: Das deutsche Genossenschaftsrecht. Berlin, 1868. 20 Friedrich KEUTGEN: Ämter und Zünfte. Length. 1903.; George UNWIN: The Gilds and Companies of London. London, 1908.; Emile COORNAERT: Les corporations en France avant 1789. Paris, 1941.; Hans PLANITZ: Die deutsche Stadt im Mittelalter. Graz, 1954.; Wilhelm EBEL: Der Bürgereid als Geltungsgrund und Gestaltungsprinzip des deutschen mittelalterlichen Stadtrechts. Weimar, 1958. 21 Gustav SCHMOLLER: Straßburger Tücher- und Weberzunft. Strassburg. 1879. 153
