Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Blazovich László: AZ EURÓPAI VÁROSTÖRTÉNETI HISTORIOGRÁFIA VÁZLATA
belső rendjüket megszervezve kialakították önigazgatásukat. A városlakók, akik az 5-11. században jogállásukat tekintve sem szolgák, sem szabadok nem voltak, az uraik ellen harcolva egységesen léptek föl, és közös akarattal alávetették magukat magisztrátusuk irányításának, amelyet önként állítottak a község, azaz saját maguk élére az uraikkal és egymással kötött békeszerződéssel. Ezzel a 12. században megkezdődött az a folyamat, amely eredményeként a modern Európa megszületett.7 Guizot e nézetében máig élő, fontos megállapítást fogalmazott meg. Amikor Párizs városa 1789-ben, amint L-M Tisserand kifejtette,8 céhei megszüntetése nyomán céhszabályzatait nyilvánossá tette, és ezzel bevezette az iparszabadságot, egyúttal a munkásokat védtelenné tette a tőkés munkaadókkal szemben, ugyanis a céhszabályzatokban lefektetett munkásokat védő pontok hatályukat vesztették. A később hozott, a munkaadók teljes szabadságát korlátozó intézkedésekben a szerző a céhjog utóhatását látja, amely a gazdaság valóságát jól magában foglalta. A 19. század derekán, majd annak második felében két elmélet született, amelyek tagadták, hogy a nyugati városok kommunái, azaz községei csak a 12. század során és jobbára erőszakos úton alakultak ki. Savigny a késő római állami intézmények igazgatási gyakorlatából, nevezetesen a római jog továbbéléséből vezette le az itáliai és francia városok községeinek kialakulását. Úgy vélte, hogy a római bíróságok szervezeti és eljárási szabályai, valamint a velük összefüggő városi szervezeti és működési szabályzatok fennmaradtak a középkorban, és ide vezethető vissza a középkori városalkotmányok kialakulása.9 Maurer10 11 a német várost és annak községét az ógermán Mark, illetőleg a tartományi község különleges formájának tekintette, amely azután fejlődött különösen, miután all. századtól kezdve a királyoktól kapott vásár és piac kiváltságok a szabad áruforgalmat életre hívták. A városok községei szerinte nem a városoknak feudális uraik ellen folytatott harca során születtek, azok korábban megvoltak, e küzdelemben a városok csak tanácsaik szabad választását nyerték el uraiktól. A városok községei szerinte végeredményben ősi csírákból fejlődtek ki. Maurer elméletének képtelensége mutatja, hogy a korabeli tudósok, Savigny és követői, mivel a feudális szervezeti formákban nem találhatták meg a középkori nyugati városnak mint jelenségnek a gyökereit, a római eredetet hangoztatták. Nem véletlen, hogy hazánkban is akadt követője ennek a szemléletnek Pleidell Ambrus személyében." Miután azonban a római kontinuitás nézetét a nagy filozófus fia, Kari von Hegel megdöntötte,12 a kutatás különböző utakat választva haladt tovább. 7 Francois GUIZOT: Historie de la civilisation en Europe depuis la chute de V Empire romain jusqu’ á la révolution francaise. Year. 1868. 8 Ernst PITZ 2170. o. 9 Friedrich Karl von SAVIGNY: Geschichte des römischen Rechts im Mittelalter Year. 1816. 10 Georg Ludwig von MAURER: Geschichte der Stadtverfassung in Deutschland 1-4. Erlangen, 1869-1871 (a továbbiakban: Georg Ludwig von MAURER). 11 PLEIDELL Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete. In: Századok. 1934. 1-44., 158— 200., 276-313. o. 12 Kari HEGEL: Geschichte der Stadt verfassung von Italien seit der Zeit der römischen Herrschaft bis zum Ausgang des 12. Jahrhundert. Wiedemann, 1847. 151
