Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Blazovich László: AZ EURÓPAI VÁROSTÖRTÉNETI HISTORIOGRÁFIA VÁZLATA
Blazovich László AZ EURÓPAI VÁROSTÖRTÉNETI HISTORIOGRÁFIA VÁZLATA Az újkori történetírás témáinak köre hosszú évtizedeken át bővült a királyok történetének leírásától a köztörténeten, a gazdaság- és művelődéstörténeten át a francia „annal” iskola képviselői által kezdeményezett totális történetírásig. E folyamatba illeszkedett a várostörténet írás, amelynek kezdetei a 18. századig nyúlnak vissza, amikor a középkori város fogalmának meghatározását kísérelték meg a tudósok.1 A kezdeményezők között filozófusokat találunk, akik a 18. század rendi társadalmát vizsgálták a felemelkedő polgárság jogegyenlőséget kívánó igényeinek megfelelően. A sort Voltaire nyitotta meg 1754-ben, amikor az egyes városok társadalmát mint szabad polgárok községét határozta meg, amelynek lehetősége nyílott arra, hogy a feudális hatalmakkal szemben a saját érdekeinek és céljainak megvalósítása érdekében cselekedjen. Esetünkben a község szó nem közösséget, hanem azon polgárok szövetségét (kommuna, Gemeinde) jelenti, akik esküvel egyesültek arra (Eidgenossenschaft), hogy egyrészt jogaikért kiállnak, érdekeiket közösen érvényesítik urukkal, illetőleg uraikkal szemben, másrészt a közösen választott bíró és tanács ítéleteinek alávetik magukat. Szemléletükben jelentősebbnek tekintették a község egészét, mint annak tagjait. Más szempontok mellett ezért döntöttek úgy, hogy vezetőjüket, a polgármestert, vagy bírót általában csak egy évre választják. Voltaire szerint VII. Lajos francia király 1137-38-ban városi alkotmányt hozott létre, amellyel a szolgaság alól felszabadította a polgárokat, és egyúttal jogot adott nekik arra, hogy esküdteket és polgármestert válasszanak. Mindezt anyagi ellenszolgáltatás fejében tette, amely által a király pénzszűke nyomán az emberek természetes szabadsága újjá született.1 2 1 Jelen írás alapvetően Ernst Pitz összefoglalójára támaszkodik. Stadt. In: Lexikon des Mittelalters IV. (a továbbiakban: Ernst PITZ) 2169-2174. o. 2 Francois MARIE VOLTAIRE: Essai sur les moeurs T esprit des nations. 1754. 149
