Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Ö. Kovács József: MINDENNAPOK TÖRTÉNETE ÉS EGY MAGYAR-NÉMET JELENKORTÖRTÉNETI ÖSSZEHASONLÍTÁS KÉRDÉSEI
Megközelítésem további, második elemét elsősorban egy „alulnézeti”, a mindennapok világát átfogó nézőpont képezi, amit a témaválasztás önmagában is feltételez. Harmadik, lényegesnek gondolt szempontként a politika- és a társadalom- történeti érdeklődés jelenkortörténetben megmutatkozó szoros egymásrautaltságát nevezem meg. Itt elsősorban a hatalom mint társadalmi gyakorlat értelmezését tartom fontosnak, ami lényegében a hatalmon lévők és az „uraltak” kölcsönös függőségére utal.17 A német-magyar összehasonlítást nyilvánvalóan többféleképpen lehet indokolni. Az NDK-t a nemzetiszocialista diktatúrával szemben inkább a többi ^szocialista” országgal érdemes összevetni. Különösképpen fontos lehet ebből a szempontból az 1961. évi falépítés utáni NDK története. Magát az NDK-rendszert többféle fogalmi kategóriával szokták leírni, ebből a választékból mi - a magyarországira is alkalmazható - modern gondoskodó diktatúra értelmezését követem, amely politikai uralom számos társadalmi korlátját éppen a vidéki, falusi életvilágokban lehet felfedezni.18 Az előbbiekből is fakadóan igen fontosnak tartom a kortársi hivatalos nyelv és a mai szaknyelv problematikáját, pontosabban a gyakori tisztázatlanságát, az előbbinek korszakunkra jellemző kompromittáló, izoláló, kriminalizálási párt- és állami akaratot kifejező jelenségeit.19 Az összehasonlításban elsősorban a második világháború végétől az 1960-as évekig terjedő időszak kérdéseivel foglalkozom, az azt követő évtizedek jelenségeire csak utalok. Érthető okokból nagyobb hangsúlyt helyezek a magyar történelemre. Végül, egy kitekintés erejéig érintem a kommunista rendszer összeomlása utáni változások néhány vidéki problémáját. Az agrárpolitika „űrbetöltő” szerepe - vidéki társadalmi hatások Mindkét országban azért volt kiemelt szerepe a pártállami agrárpolitikának a vidéki, falusi értékváltozások szempontjából, mert gyökeresen megváltoztatták a birtokhierarchiát.20 Ezzel együtt ez az új helyzet a falusi szigorú társadalmi (önjkontrollt is lényegesen átalakította, azaz szinte „űrbetöltő” szerepe lett az éppen aktuális pártós agrárpolitikának. Módszertani szempontból azonban fontos az agrárpolitikai célok és módszerek megkülönböztetése. Az első cél az volt, hogy a mezőgazdasági termelés intenzivitása révén minél jobban biztosítani tudják a lakossági ellátást. Ez, a magyarral szemben, elsősorban a német vezetés számára jelentett egyre megold- hatatlanabb problémát. Másodsorban - újabb utópikus tartalommal - a falu és a város közötti különbségek leküzdését tartották szem előtt. Harmadrészt az ideológiai programnak, a munkás-paraszt szövetség erősítésének kívántak megfelelni. A min- denekfelett álló célkitűzés persze az volt, hogy a „szocializmus” vidéki felépítését 17 LÜDTKE, Alf, 1998. 3-4. o.; LINDENBERGER, Thomas, 1999. 23. o. 18 JARAUSCH, Konrad H, 1998. 39-45. o. 19 KNABE, Hubertus, 1999. 191-219. o. 20 SCHIER, Barbara, 2001. 281. o. 131
