Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Ö. Kovács József: MINDENNAPOK TÖRTÉNETE ÉS EGY MAGYAR-NÉMET JELENKORTÖRTÉNETI ÖSSZEHASONLÍTÁS KÉRDÉSEI
A „kollektív” fogalmát és jelenségét nem pusztán a hatalmat birtoklók szempontjából kell a „szocialista” rendszerben értelmezni, tehát nem csak mint a társadalmi kontrollt erősítő tényezőt kell figyelembe venni, hanem úgy is, mint a mindennapi életben megfigyelhető, az egyének szintjén természetes módon kibontakozó szolidaritást. Azt a hivatalos állami és párthatalommal szembeni olyan informális kommunikációs eszköznek is vehetjük, amely nagyban hozzájárult, hogy az áru- és szolgáltatáshiányt az emberek ellensúlyozhassák. Nem véletlenül vált közismertté az NDK-ban a „Vitamin B”[eziehung], a kapcsolati vitamin fogalma.14 Társadalmi korlátok kelet-német és magyar összevetésben A kelet-németországi és magyarországi politikai diktatúra számára a társadalmi korlátok közül először a történeti kontinuitást (birtokviszonyok, iparstruktúra, demográfiai helyzet, mentális beállítottságok) lehet megemlíteni.15 A második ilyen tényező a szétválasztott Németország esetében a mesterséges kelet-német állam nyugati államhatára volt, amely eleve elvágta az „állam” és a „nemzet” egymáshoz illeszkedésének útját. Ugyanez a megszakítottság Magyarországon Trianonig vezethető vissza. Az egypárti hatalom társadalomátalakítási utópikus programját ez folyamatosan megnehezítette. A harmadik korlát az NDK esetében az volt, hogy a német kommunista párt irányítói és végrehajtói viszonylag tartózkodtak az emberöléstől. Az akkori erőszakosságok mértékét csak korlátozottan lehet összevetni a nemzetiszocializmus idején elkövetett bűntényekkel. Ha ugyanezt az eljárást Magyarországon vizsgáljuk a kényszermunka, az internálások, a kulák- és egyház- ellenesség, a kitelepítések, majd pedig az 1956. évi forradalom leverése utáni kivégzések és a terror történeteiben, akkor a németet inkább jellemző „tartózkodás” a magyarországira egyáltalán nem érvényes megállapítás. A negyedik korlátot az egypárti diktatúra „hiányzó külső autonómiája” jelentette, amelynek legkeményebb leckéjét a német pártvezetés az 1953. június 17-i felkelés, a magyar pedig különösképpen 1956-os forradalom alatt és utána tanulta meg. Végül, ötödik korlátként - amit akár az első helyen is lehetne kiemelni - a gazdaság sikertelenségeit, mindkét ország eladósodását említhetjük meg.16 14 DIEWALD, Martin, 1995. 223-225 o.; MEYER, Gerd, 1999. 318. o.; Az életpályák elemzése is példa, Id. HUININK Johannes- MAYER, Karl Ulrich, 1995.; Személyes tapasztalatom szerint, a viccnek számító, az egykori NDK-s, hétköznapi nyelvi rövidítések feloldása még ma is látványos szocializációs különbséget mutat az idősebb „kelet- és nyugat-németek” között. Az előbbiek rendszerint meg tudták mondani, hogy például mit jelentett a SKET (SEHEN, KAUFEN, EINLAGERN, TAUSCHEN). A mozaikszavas szójáték az állandósult áruhiányra, a „gyűjtögetésre” és a cserekereskedelemre egyszerre utaló életmódra vonatkozik. 15 Több történelmi korszakra kiterjedő, kiváló elemzés egy településről: MATTHIESEN, Helge, 1999.; MATTHIESEN, Helge, 2000. 16 A más típusú magyar-német összehasonlításra ld. EHRHART, Christof, 1998. 130
