Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)

Ö. Kovács József: MINDENNAPOK TÖRTÉNETE ÉS EGY MAGYAR-NÉMET JELENKORTÖRTÉNETI ÖSSZEHASONLÍTÁS KÉRDÉSEI

irányzatában további figyelemreméltó meglátás az is, hogy a „kisemberi életvilágokban” (munkahelyi kollektíva, család és rokonság), ahol átláthatóság volt, számos olyan „hatalmi és szabályozási kompetencia” adódott az emberek számára, amelyek több szempontból élhetővé tették a rendszert. Nem véletlen, hogy az egyesülés és egyáltalán a szocialista rendszerek bukása utáni nosztalgikus megnyilvánulások leginkább ezen életvilágok széttöredezésével lehetnek összefüggésben.9

Ezzel az értelmezéssel egybeesik az inkább átfogó, az egyén és az állam, valamint a társadalmi reakciók vizsgálatát elméleti szinten is vizsgáló J. Huinink magyarázata, aki leginkább a „közösségi ugródeszka-stratégia” magyarázatát fogadja el. Eszerint a népesség nagy része igyekezett kihasználni az uralkodó viszonyok előnyeit.10 11

Az NDK kommunista pártjának propagandája lényegében sok esetben az ellenkezőjét érte el, sőt egyes - nem kevéssé ironikus - magyarázatok szerint a keletnémet hatalom a „hidegháborút” az éterben minden fronton elveszítette, hiszen aki csak tehette, az a nyugati rádió- és televízióadásokat követte. Ez leginkább ahhoz vezetett, hogy nagyon sok ember valójában nem az „NDK-ban élt.”" A párt által befolyásolt szocializációs folyamatokba nemzedékek sora nőtt bele, a káderrendszerbe, abba, hogy már az óvodában jelölték a párttag szülők nevét, (vö. az „utánpótlás-, tartalék-, nómenklatúra-káder” kategóriák), ugyanakkor nemzedékek tanultak meg ezzel együtt élni. Erre az alkalmazkodási folyamatra szintén utalt az azt rendszerint humorral, gúnnyal illető nyelvhasználat. így például a tiltott, zárt publikációk kivételes engedélyhez kötött kártyáját „méregjegynek” nevezték.12 A mentalitást alapvetően befolyásoló, az NDK mindennapjaiban is szokásossá vált a „negatív reklám”, amelyeket a boltajtókra lépten-nyomon kifüggesztett cédulák közvetítettek: „Keine Kutten”, „Keine Kord-Hosen”, „Kein Außer-Haus-Verkauf”, „Kein warmes Mittagessen”, „Kein Kaffe und Kuchen”, „Geschlossene Gesellschaft”, „aus technischen Gründen”, az általánossá váló, „szocialista”, eleve késéssel kezdődő munkaidőről nem is beszélve.13

9 LINDENBERGER, Thomas, 1999. 18. o.

10 Külön kell hangsúlyozni azt, hogy 1952 februárjától törvényben szabályozták a panaszok, beadványok (Eingaben) hivatalos ügyintézést. Hihetetlen mértékben megugrott ezek száma, amelyek egyszerre jelentették az elégedetlenség kifejezésének kanalizálását, a korrektúrát, az ellenőrzést, a konszenzust és a távolságtartást. Sajátos „rendszerstabilizáló” tényezőkké váltak. Vö. MERKEL, Ina, 1999. 26-36. o.; BAUERKÄMPER, Arnd, 2005. 102-103. o.

11 Jüterbogi rendőri jelentéseket olvasva a „hangulatról”, az NDK-propagandával szembeni vélemények, helyenként jövőbelátóan gyakran megfogalmazódtak, különösen, ha az illető alkoholt fogyasztott. 1963. szeptember 9-én erről így jelentett az egyik rendőr: „Während einer Unterhaltung mit dem Bürger Ernst Bäcker brachte dieser folgendes zum Ausdruck. Den Kapitalisten werden wir nie schlagen können, da er noch zu stark ist. Wir und die Sowjetunion werden uns noch mal zum Kapitalismus zurückentwickeln. Der Lebensstandard in der Sowjetunion ist noch genau so, wie er vor 1945 war und die gelbe Gefahr von China doch noch kommen kann.” BLHA, Bez. Potsdam, 1963. Rep. 531. Nr. 719. SED-Kreisleitung Jüterbog.

12 HÄDER, Sonja, 1998.; WOLLE, Stefan, 1998. 70-71., 98-105., 150. o.

13 WOLLE, Stefan, 1998. 215. o.; A fogyasztásra, a praxisok további kérdéseire Id. MERKEL, Ina, 1999. 16-36. o.; EICHLER, Wolfgang, 2000.; KAMINSKY, Annette, 2001.

129