Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Ö. Kovács József: MINDENNAPOK TÖRTÉNETE ÉS EGY MAGYAR-NÉMET JELENKORTÖRTÉNETI ÖSSZEHASONLÍTÁS KÉRDÉSEI
O. Kovács József MINDENNAPOK TÖRTÉNETE ÉS EGY MAGYAR-NÉMET JELENKORTÖRTÉNETI ÖSSZEHASONLÍTÁS KÉRDÉSÉÉ „Alltagsgeschichte” a jelenkortörténetben A mindennapok történetének és a tapasztalattörténetnek az egyik legismertebb képviselője, A. Lüdtke szerint a diktatúrát, vagy általánosabban, az uralmat firtató kérdések elsősorban azért növelik a félreértést, mert ebben az esetben az ember csak az intézményekre, a hatalmi elitre és az ideológiára koncentrál, és kevésbé vesz tudomást a társadalmi reakciókról. Célravezetőbbnek tartja azt az eljárást, amely az uralmat és a társadalmat nem ellentétként és nem egy rangsor elemeként fogja fel. Számára sokkal fontosabbak azok a formák és gyakorlatok, amelyekben a cselekvők tudomásul veszik saját valóságukat, azt, ahol és ahogyan viselkednek.1 „Az uralom társadalmilag teremtett — a társadalom és az egyének uralmilagformálják.”2 Lüdtke hangsúlyozza továbbá, hogy például az NDK-ban a munka milyen központi szerepre tett szert, az több volt mint a túlélés és a jólét megcélozásának a puszta eszköze. M. Kohli értelmezésére támaszkodva ő is azt állítja, hogy a munka sokkal inkább az „érdekek, intézmények és identitások strukturálódásának központi forrása volt.”3 Az NDK vezetői kimondva kimondatlanul mindig az NSZK-hoz képest határozták meg a politikai programot. A helyzet változásaira is utal az, hogy a „szocialista új ember” idealizált alakja 1958-tól inkább csak a pártideológiában és közvetlenül a párthoz kötődő értelmiség körében élt. Az ezzel kapcsolatos koncepcionális és minden bizonnyal az utolsó ilyen jellegű megfogalmazás 1979-ből való, amikor a „szocialista munkakultúrát” igyekeztek meghatározni. Tanulságos eredményekhez vezetett az az elemzés, amely az információs jelentésekkel foglalkozott. Tartalmuk * A tanulmány a szerző MTA doktori disszertációjának (2011) egyik fejezete. 1 Mary Fulbrook összefoglalói alapvetően építenek mikrotörténeti közelítésekre és ugyanakkor az elméleti megfontolásokra is: FULBROOK, Mary, 1995.; FULBROOK, Mary, 2002.; FULBROOK, Mary, 2006. 2 LÜDTKE, Alf, 1998. 3-4. o.; Vő. FISKE, Susan T„ 2006. 132., 241-242. o. 3 LÜDTKE, Alf, 1998. 5. o. 127
