100 éve született Balanyi Béla (Kecskemét, 2011)
Balanyi Béla tudományos munkássága
Balanyi Béla hosszú élete során két szomszédos városhoz kötődött. Kecskeméten született, középiskolás korától Nagykőrösön élt, majd innen levéltárosi, levéltár-igazgatói munkája elszólította Kecskemétre, azonban nagykőrösi lakóhelyén a levéltári munka mellett ellátta a város múzeumának vezetését is. Nyugdíjas kutatóéveit pedig ismét teljesen Nagykőrösön töltötte, ahol 1990- ig múzeumi tudományos munkatárs volt. Habár Kecskeméten született és a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban 22 évet dolgozott, szíve, érdeklődése egyértelműen Nagykőröshöz vonzotta. Rendszeres és folyamatos kutatását alapvetően az biztosította, hogy Nagykőrös város levéltárát az általa vezetett intézmény gondozta, illetve másodállásban egészen 1990-ig nagykőrösi muzeológus is volt. Szeretett városa történetéből az általa kutatott témák felölelték a teljes kronológiai skálát, azaz az őskortól a 20. század végéig ívelő időt. Balanyi Béla a nagy polihisztor elődök nyomdokait követve egyaránt értő módon szólaltatta meg a helytörténet forrásait, akár régészeti leletekről, akár a levéltári iratokról volt szó. Személyében igen szerencsésen kapcsolódott össze a levéltáros és a régészmuzeológus szakember. Még ha hozzávesszük azt is, hogy a II. világháború után a Nagykőrös Városi Könyvtár megszervezése is az ő nevéhez kapcsolódik, akkor már szinte csak 19. századi példákkal lehetne hozzá hasonló szakembert találni, aki életében mind a három közgyűjteményi intézmény munkatársa, vezetője is volt. írásainak stílusa, mondanivalója hűen tükrözi azt a kutató tudós típust, aki soha nem mond le a tanításról, a közérthetőségről. Igazi tudományos ismeretterjesztő volt a szó nemes értelmében, amelyet nemcsak rengeteg újságcikke jelez, ezzel a szellemiséggel tanulmányaiban, könyvében is lépten-nyomon találkozhatunk. Bár kutatásai összegzéseként nem született meg monográfiája Nagykőrösről - szóban többször is említette, hogy az lenne 62
