1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

ELŐSZÓ

vételeket, kiegészítéseket, visszajelzéseket kaptunk olvasóinktól, amit ezúton is köszönünk. E két ok késztetett bennünket arra, hogy elkészítsük a kötet második, javított és átdolgozott kiadását. A kötet struktúráján nem változtattunk, az előzőekben kialakított metódus szerint jártunk el, de az időközben „előkerült" új források, a megjelent szakirodalom információival, illetve a kapott észrevételekkel kiegészítettük előző munkánkat. Előfordult az is, hogy egyes események, személyek az előkerült adatok következtében némileg más hangsúlyt kaptak. A történész minden erőfeszítse ellenére sohasem tudja az egykor volt valóságot a maga teljességében rekonstruálni, csak törekedni tud arra. Szándékunk szerint "1956. Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára" második javított, átdolgozott kiadásával mi is ezt tettük. A kötet használatához a következőket kell még előrebocsátanunk: - A kronológia időhatára az 1956-os év októberének eleje és az 1957-es év januárja között a megyében történt, a forradalommal szorosan összefüggő eseményekre terjed csak ki, tehát az országos történésekkel nem foglalkozunk. - A megyének 1956-ban 113 önálló települése volt. Csak Pirtó község esetében nem sikerült az ottani '56-os eseményekre vonatkozóan írásos dokumentumot föllelni. Ez természetesen nem feltétlenül azt jelenti, hogy a községben nem történt 1956-ban említésre méltó esemény, sokkal valószínűbb, hogy az általunk feltárt és összegyűjtött források hiányosak. - A kötetben a forradalom alatt történt eseményeket a járások, azon belül pedig az egyes települések abc rendjében tárgyaltuk. Ezt a rendet azonban megbontja, hogy először a Kecskeméti járás eseményeit, illetve az egyes járásokon belül először mindig a járási székhely történéseit tekintettük át. Ezt indokolta, hogy Kecskemét mint megyeszékhely, s ugyanígy a járási székhelyek esetében is az ezeken a településeken lezajlott események kiemelt szerepet játszottak, hatással voltak a megye, illetve a járások történéseinek alakulására. - A közigazgatási egységeken belül a szigorú időrendet alkalmaztuk. Abban az esetben, ha egy adott esemény pontos dátumát nem tudtuk megállapítani, akkor az „ október, november, december folyamán ", vagy az „október, november, december eleje, közepe, vége" megjelölést használtuk. - Az azonos időpontban, azonos napon történt, de nem szorosan összefüggő eseményeket, tényeket, gondolatjellel (-) választottuk el egymástól, és külön sorban közöltük.