1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

ELŐSZÓ

- Amennyiben ugyanazon eseményre a források több időpontot adtak meg, úgy a legtöbbször említett dátumnál szerepeltettük. Ha viszont kételyeink merültek fel a dátumok vonatkozásában, azt minden esetben (kérdőjellel) jeleztük. - Az egy-egy település forradalom alatti eseményeinek felsorolása után az abban valamilyen formában szerepet vállaló személyek biográfiáját közöljük, szintén abc rendben. - Az életrajzoknál a legfontosabb adatok közlésére szorítkoztunk: név, születési hely és idő, anyja neve, iskolai végzettsége, szakképzettsége, foglalkozása, majd ezen legfontosabb azonosító adatok után az illető forradalomban vállalt szerepének ismertetése következik, s legvégül jeleztük azt is, hogy indult-e az illető ellen megtorló intézkedés a forradalom bukása után, vagy sem. Ha igen, akkor megírtuk azt is, hogy mi volt az, például közbiztonsági őrizet, rendőrhatósági felügyelet, bírósági ítélet, vagy esetleg mind a három együtt. (Mivel a személyi adattár összeállításánál elsősorban a bírósági perekre támaszkodtunk, a foglalkozás „rovat" torzíthat, ugyanis a forradalom alatti szerepvállalás miatti elbocsátások következményeként az 1956-os és az azt követő évek státusza már nem minden esetben azonos.) Egyébként az életrajzok hosszúságát, vagy rövidségét két tényező befolyásolta: Egyrészt a rendelkezésre álló források mennyisége, másrészt az, hogy az egyes személyek milyen mértékben vették ki részüket az '56-os eseményekben. - Természetesen előfordul, hogy egy-egy falu, vagy város októberi-novemberi történéseiben valaki meghatározó szerepet játszott, azonban nevén kívül semmilyen más adatot nem találtunk rá. Ilyen esetben az illetőt csak a kronológiában szerepeltettük, a személyi adattárba viszont már nem került bele. - Ha valamely személy több településen is részt vett a forradalmi eseményekben, következetesen csak annak a településnek az adattárában szerepel, ahol a legaktívabb volt. - Miután a személyi adattárba fölvett életrajzokat elsősorban a bírósági perek alapján állítottuk össze, csak abban az esetben jegyzeteltük, ha más iratanyag alapján készült a biográfia. - A kronológiai felsorolásoknál csak ritkán idéztünk az eredeti forrásokból. Ahol ezt mégis megtettük, azt az események jobb megértése indokolta. - Az intézmények, vállalatok névírásánál a korabeli névalakokat, az akkori névírási gyakorlatot követtük, az eltérő helyesírási módozatok miatt. - A kronológia mint műfaj csak a száraz tények közlésére korlátozódik. Ennek megfelelően a kötetben nem vállalkoztunk az összefüggések