1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

BAJAI JÁRÁS

halálra ill. kegyelem esetén mellékbüntetésként még 10 év jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1959. július 14-én hozott ítéletében szintén halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Székely Imre dr.: Zomborban (Jugoszlávia) született 1905. augusztus 3-án. Anyja neve Hauke Margit. Iskolai végzettsége egyetem. Foglalkozása könyvelő. 1956. november 3-án tagja lett a járási forradalmi bizottságnak.

428 Szentgyörgyi József dr.: Bácsbokodon született 1908-ban. Anyja neve Takács Etel. Iskolai végzettsége jogi egyetem. Raktáros volt a TEFU Vállalatnál. 1956. október 26-án tagja volt az Osztermann Béla vb-elnök lemondását követelő küldöttségnek.

429 Szigeti Lajos: 1920-ban született Baján. Iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi. 1956. október 26-án vezetője volt az Osztermann Béla vb-elnök lemondását követelő küldöttségnek 430 Szirmai (Sztrikinácz) József: 1927. március 21-én született Zomboron (Jugoszlávia). Anyja neve Czindl Teréz. A Testnevelési Főiskola elvégzése után tanítani kezdett, Baján a Kereskedelmi Fiúiskolában volt tanár. 10-12 tanítványával együtt részt vett a bajai felkelők egy csoportjának kalocsai tüntetésein. November 4-én csatlakozott a szovjetek elleni Dunántúlra irányított felfegyverzett csoportokhoz, de miután őket a karhatalmi alakulatok fegyverletételre szólították fel, a csoport tagjai, fegyvereik átadása nélkül Bajára, illetve hazatértek. 1957. július 25-től került előzetes letartóztatásba. A Kecskeméti Megyei Bíróság 2 év 6 hó börtönbüntetésre, 2 év jogvesztésre és 1000 Ft vagyonelkobzásra ítélte, amit a Legfelsőbb Bíróság 1958. június 25-én hozott ítéletében 1 év 6 hó börtönbüntetésre, 2 év jogvesztésre és 1000 Ft vagyonelkobzásra változtatott. Tátrai Lajos: 1928. április 16-án született Sashalmon. Anyja neve Krikovszki Ilona. Szakmai végzettségét tekintve hadmérnök. Baján a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál állt alkalmazásban mint mérnök. 1956. október 27-én 3 egyetemista nemzetőr megjelent a DÁV-nál, és Tátraival nemzetőrség alakításáról tárgyaltak. 3 rajt hoztak létre, a csapatparancsnok Tátrai lett, fegyverhez azonban nem jutottak, a továbbiak során szerepük nem volt. A DÁV-nál október 29-én alakult meg egy ideiglenes munkástanács, amelynek elnöke lett és tartotta a kapcsolatot a város forradalmi szerveivel. Október utolsó napjaiban megalakult a DÁV-nál az üzemőrség, amelyben Tátrai is közreműködött. Amikor november közepén a bajai