1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

BAJAI JÁRÁS

vállalatok igazgatói a sztrájk befejezéséről és a Kádár-kormány elismeréséről határoztak, a nyilatkozatot nem írta alá. Elutasította a DÁV-nál 1957. január­jában alakult pártalapszervezettel való együttműködést is. 1957. januárjában öccsét segítette átjutni a jugoszláv határon. 1957. július 18-tól 1958. augusztus 16-ig előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíró­ság 1958. március 14-én 2 év 6 hó börtönbüntetésre, 3 év jogvesztésre és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. augusztus 5-én új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot és egyben elrendelte szabadlábra helyezését. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. november 29­én 1 év börtönbüntetésre ítélte. Thür János: 1921. november 2-án született Dunaföldváron, anyja neve Leovics Mária. Kereskedelmi érettségi végzettséggel a Bajai SZTK főelő­adója volt a forradalom idején. Az október 26-án Bajáról Kalocsára gépko­csikkal átutazó felkelőkkel tartott. Tagja volt annak a bizottságnak, amely Bátya község határában alakult a tüntetések koordinálása céljából. Részt vett abban a megmozdulásban, amely során a kalocsai tüntetők a bajaiakkal együtt a Foktői úti laktanyához mentek és felhívták a katonákat a csatlako­zásra. Kezdeményezte az SZTK-nál a munkástanács szervezését. Október 27-én ismét Kalocsán járt, ahol a foglyok kiszabadítása érdekében éles hangú vitát folytatott Tóth László ottani tanácselnökkel. Október 31-én jelentkezett a nemzetőrségbe, ahol november 5-ig szolgálatot teljesített. November 6-án munkába állt és dolgozott 1957. március 7-ig, őrizetbe vétele napjáig. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1957. november 20-án 5 év börtönbüntetésre, 5 év jogvesztésre és 1000 Ft vagyonelkobzásra ítélte. 2 évre kiutasították Baja város területéről. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 1958. június 17-én 8 év börtönbüntetésre, 8 év jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra súlyosbította. Tóth Pál Zoltán: 1926. november 26-án született Úszódon. Anyja neve Kassai Julianna. Elvégezte a Bölcsészettudományi Egyetemet. Baján tanított a III. Béla Gimnáziumban. 1956. október 31-én a város pedagógusainak nagygyűlésén az egyes tantestületek küldötteiből megválasztották a Pedagó­gus Forradalmi Tanácsot, hogy az a nemzeti bizottságban képviselje a pedagógusok érdekeit. Ezen a gyűlésen felszólalt, beszédében egy új ifjúsági szervezet megalakítását szorgalmazta. A gyűlésen határoztak az iskolákban történő új igazgatók választásáról is. így került Tóth Pál Zoltán a bajai III. Béla Gimnázium élére. November 4-ét követően, amikor a város felfegy­verzett felkelői gyülekeztek, hogy a Dunántúlra induljanak harcolni, az iskola tanulóit megakadályozta abban, hogy elinduljanak és az általuk szer­zett fegyvereket letetette velük. 1957. július 17-től előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. május 8-án felmentette.

Next

/
Thumbnails
Contents