1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

Lukács András: 1927. február 3-án született Korláton. Anyja neve Pasztircsák Borbála. Kereskedelmi érettségit tett, 1948. április 15-én bevonult katonának. Elvégezte a Kossuth Akadémiát, majd zászlóalj-segédtiszti tanfolyamot is végzett. Kecskeméten hadtestkiképzési tiszt volt, kb. harminc dicséretet és három kitüntetést kapott. A forradalom kezdetén részt vett a kecskeméti felkelés leverésében, valószínűleg ekkor szerzett „érdemei" és megbízhatósága miatt nevezte ki őt Gyurkó Lajos október 29-én a városi nemzetőrség parancsnokának. A továbbiakban azonban a vezetése alatt álló városi nemzetőrség függetlenítette magát a pártirányítástól. Október 30-án részt vett a pártbizottság kasszájának lefoglalásában. November elsején részt vett a rendőrség forradalmi bizottságának ülésén, melyen az ávósok letartóztatásáról döntöttek. Részt vett begyűjtésükben, amire felsőbb parancsa is volt. November 4-én letartóztatták, Debrecenbe vitték pár napra. November 12-én ismét Kecskeméten van, Homoki alezredes megbízásából szervezi a városi és a megyei karhatalmat, utóbbinak parancsnokhelyettese lett. Ezután áthelyezték Debrecenbe, itt is a megyei karhatalom parancsnokának helyettese lett. Hamarosan azonban leszerelték, 1957 márciusában kizárták a pártból, néhány napra letartóztatták. Nyíregyházára költözött, 1957. november 29-én ismét letartóztatták. Először a Szegedi Katonai Bíróságon indítottak ellene eljárást Bognár Ferenccel és Nagy Lajossal közösen B 173/1957. számon, de aztán különválasztották ügyüket. Lukács András pere a Budapesti Katonai Bíróságon folytatódott. A Budapesti Katonai Bíróság 1 év börtönre, lefokozásra és 2 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa 6 hónap felfüggesztett börtönre, lefokozásra és 2 év jogvesztésre változtatta az ítéletet. Mádi Jenő: 1931. február l-jén született Dunapatajon. Anyja neve Matus Teréz. Az általános iskola elvégzése után alkalmi munkákból élt, 1947-49 között a Fővárosi Villamosvasútnál kalauz volt. 1950-ben szakérettségit tett, utána jelentkezett a BME Gépészmérnöki Karára. 1952-ben átjelentkezett a Hadmérnöki Kar repülős fakultására, ahol 1954 októberében főhadnagyként végzett. Kalocsára került, gyakorló- majd ezredmérnöknek. 1955 novemberétől Kecskeméten dolgozott a vadászrepülő hadosztálynál mint javítómérnök. 1956. október 30-án, a hadosztály alapszervezeti gyűlésén követelte a hadsereg desztalinizálását, a lejáratódott vezetők eltávolítását, elítélte a szovjet beavatkozást és a polgári lakosság elleni fegyverhasználatot. Rácz Gyulával és Vázsonyi Miklóssal közösen tagja lett a 66. Vadászrepülő Hadosztály Forradalmi Katonai Tanácsa háromtagú vezetőségének, tartotta a kapcsolatot a városban megalakult forradalmi szervezetekkel. Részt vett a Katona József Színház Forradalmi Bizottsága alakuló ülésén. Rácz Gyula, Gáti Antal és Jack Tibor tizedes közösen megszervezte, és üzemeltette a Szabad Kecskeméti Katona József Rádiót, melynek működését Mádi Jenő irodájából irányították. Október 31-én, a városi forradalmi bizottság alakuló ülésén Mádi Jenő felszólalt, közölte csatlakozásukat a forradalomhoz, felolvasta a hadosztály röplapját, és bejelentette a rádió üzembe helyezését.