1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

Itt egyébként ellenséges hangulat fogadta őket, ugyanis az a hír járta, hogy a reptéren felkelőket tartanak fogva. November első napjaiban élelmiszert szállított a kecskeméti kórháznak, illetve a Budapestről történő gyógyszerszállításokat igyekezett megszervezni. November 2-án a fenyegető szovjet csapatmozgások hatására a kecskeméti rádió kétségbeesett felhívásokat adott közre, melyekben arról volt szó, hogy a repülőteret támadás érte, és a hadosztály felvette a harcot. Mádi Jenő fogalmazta a valótlan híradások cáfolatát, amit aztán egy színész olvasott be a rádióba. Este felfokozott hangulatú tiszti gyűlés volt a hadosztálynál, Mádi Jenő ekkor a szovjetekkel szembeni határozott ellenállásra szavazott, erre azonban Kecskeméten nem került sor. November 4-én Lakitelekre ment, november 6-án tért vissza Kecskemétre, ahol még aznap letartóztatták. November 10-én Debrecenbe vitték, ahol a szovjetek kihallgatták. Néhány napos fogság után elengedték, november 15-e körül gyalog tért vissza Kecskemétre. A tiszti esküt nem tette le, 1956. december 6-án leszerelt. December 15-től 1957. január 15-ig a kecskeméti Gépgyárban dolgozott. Utána Budapesten az Ikarus gyárban helyezkedett el beosztott tervezőmérnökként. 1957. március 14-én letartóztatták. A Szegedi Katonai Bíróság első fokon 12 évre ítélte, amit a fellebbezés után 8 évre csökkentettek. 1962. június 6-án szabadult a Gyűjtőfogházból. Magócsi Géza dr.: 1914. január 25-én született Kispesten. Édesanyja Lohner Mária. A középiskolát Budapesten végezte, utána jogi diplomát szerzett. 1936-40 között jogi szemináriumi oktató. 1940-ben a Budapesti Büntető Törvényszékhez nevezték ki fogalmazónak. Tényleges katonai szolgálatát 1939-40-ben teljesítette. Ebben az időben futballozott is, később edző is volt. 1942-43-ban a Központi Járásbíróságon dolgozott. 1943-ban behívták, és a kijevi tábori kórházhoz került egészségügyi osztagvezetőként, majd századparancsnok lett. Miután letette a bírói vizsgát, távollétében a Kiskőrösi Járásbírósághoz nevezték ki bírónak. 1945 márciusában került haza, a Csallóközben az I. Sz. Hegyidandár egészségügyi alakulatához került. Hamarosan orosz fogságba esett, a Szovjetunióba vitték, ahol antifasiszta képzésen vett részt, és tolmács lett. 1947. július 19-én tért vissza Magyarországra. Ekkor jelentkezett az MKP-ba, hamarosan a Kispesti Járásbíróság alapszervezeti titkára lett. 1948-ban, a tagrevízió idején kizárták a pártból, háborús bűntett vádjával eljárást indítottak ellene, de felmentették. 1952-54 között a Kiskunfélegyházi Bíróság elnöke, 1954-től elnökhelyettes a Kecskeméti Megyei Bíróságon. A TTIT elnökségének tagja, a jogi szakcsoport vezetője. 1956 őszén élénken részt vett Kecskemét és a megye szellemi életében, különböző értelmiségi vitákon szólalt fel a rendszer megreformálása érdekében, a törvénytelenségek és a jogbizonytalanság megszüntetéséért. A forradalom alatt a megyei bíróság munkástanácsának, majd az ideiglenes megyei nemzeti bizottságnak a tagja. A korábbi megyei vezetők elmenekülése után a Bács-Kiskun Megyei Forradalmi Bizottság vezetője. A munkástanácsok egyébként nem ismerték el legitimnek a megyei