Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

II. Állattartás

DC. táblázat NÉHÁNY ÉV ÁLLATJÁRVÁNYÁNAK ADATSORA Jószág faja A betegség eredménye 1770 1771 1776 Összesen Jármos ökör megdöglött 132 254 193 579 Jármos ökör felgyógyult 25 67 30 122 Fejőstehén megdöglött 202 265 258 725 Fejőstehén felgyógyult 40 45 26 111 Heverő marha megdöglött 444 657 684 1785 Heverő marha felgyógyult 64 55 27 146 Borjú megdöglött 216 458 487 1 161 Borjú felgyógyult 30 132 15 177 Hámos ló megdöglött 128 270 255 653 Hámos ló felgyógyult 16 62 8 86 Heverő ló megdöglött 145 237 199 581 Heverő ló felgyógyult 17 41 7 65 Csikó megdöglött 90 197 122 409 Csikó felgyógyult 4 62 66 Juh megdöglött 2 613 4 307 6 577 13 497 Juh felgyógyult 143 158 165 466 Bárány megdöglött 3 534 3 326 3 446 3 446 Bárány felgyógyult 183 166 10 359 Éppen ezek a katasztrófák idézték elő, hogy az állategészségügyön belül is megtörténtek az első lépések a változások irányában. A marhadög megakadályozására az első intézkedés 1788-ban történt, bár kisebb horderejű próbálkozásokkal már a század második felében is találkozhatunk a vármegyék és a városok statútumaiban.

267 A kecskeméti tanácsi iratok között 1800-ban iktatták Tolnai Sándor: Marhák Orvosi Tudományának Tanítója című négy oldalas nyomtatott munkáját, amely valójában egy 24 pontba szedett tanácsadás. Elsődlegesen a száj- és körömfájás megelőzésére koncentrál. Tanácsai során kiemeli a tiszta víz biztosításának fontosságát, a beteg állatok elkülönítését, az állatkórházak felállításának a szükségességét, valamint az elhullott állatok megfelelő eltakarításának a jelentőségét.

268 Talán ennek vagy a hasonló jellegű segítségnek is része az akkor dühöngő ragály miatt a birkajárásba bele bocsájtátott ..." IV. 1504. cl 178. 267 SZILÁGYI Kálmán: 1983. 104.