Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

rokban sem volt általános. Az Eszterházy-uradalom tatai és gesztesi gazdaságaiban is csak „az 1820-as évekre" nőtt nagyot a trágya becse.

83 Kecskeméten a trágyázást bizonyos keretek között régtől fogva alkalmazták ugyan, de a szállítás költséges volta és a rossz utakból adódó nehézségek miatt a városban felhalmozódott trágyának a termőföldre való kijuttatása évtizedeken át nem csekély gondot jelentett. Egy egész korszak egészségügyét és városképét jellemzi az alábbi helyzetkép. „A város alaÜt lévő utak és utcák a ganéjnak oda hordása által felette elszoríttatván, sőt sok helyen járhatatlanokká és dísztelenekké tétetvén, ezeknek megakadályozásokra nézve oly határozás tétetett, hogy ennekutánna az lakosok az ganéjukat az Szolnoki és a Körösi kapuktól az pötzök helyekhez, az Budai és kiskapuk mellyékéről a szőlők alatt lévő tavakba, a Vágó és Vásári kapuktól az Major előtt való gödrökbe, a Halasi és a Mezei kapukból az ott lévő mocsáros helyekre, a Csongrádi kapuból az Füzes mellett való gödrökhöz hordani szorosan köteleztetvén." Ezen a fában szegény vidéken is hosszú időn át élt az a szokás, hogy a a trágya jelentős hányadát tüzelőnek használták.

85 A kapásnövények terjedésével a trágya értéke is fokozatosan nőtt. Az 1830-as évektől a városháza istállóiban összegyűlt trágyát már nyilvános árverésen értékesítették.

86 bl Gabonatermelés Nemcsak Magyarországra, hanem még egész Európára is elmondhatjuk, hogy a XVIII. században a lakosság megélhetésének fő forrása a feudális társadalom késői szakaszán belül is döntően a gabonatermelésre és a legeltető állattartásra alapozott mezőgazdaság alkotta.

87 De nagy vonásokban még a XLX. század derekán is ugyanez fogalmazható meg. Továbbra is az egyoldalú gabonatermesztés folyt. Az átlagosnál feltétlenül fejlettebb piarista gazdálkodásban a XIX. század első harmadában is „tiszta, kétszeres búza, rozs, árpa, zab, tönköly és hajdina termelésében van az uradalom fő ereje, és erre kizárólag a jobbágymunkát használják..."

88 Csaknem ugyanez fogalmazható meg az igen jelentős kereskedelemmel is rendelkező Debrecenről és környékéről is, ahol viszont már „elmellőztetnek a kereske83 GAÁL László: 1978. 211. A holicsi uradalommal kapcsolatosan egy 1830-ból származó feljegyzés szerint a trágyázás mintaszerű volt. Uo. 84 IV. 1504. b/ 1808/9. 130. A korábbi és a későbbi évtizedekben a magisztrátus tucatnyi határozatot hozott e témában, de foganatja csak csekély mértékben vált láthatóvá. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991./b. 280-281. a köztisztaságra vonatkozó határozatok. 85 A tanács megtiltotta a csőszöknek, hogy szálfákat tüzelésre használjanak, „...hanem csökkeket szedjenek vagy száraz ágakat szedjenek, vagy marhaganéllyal is tüzeljenek..." 1779. febr. 19. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b . 98. 86 IV. 1504. d 203. IX. 1839. 87 WELLMANN Imre: 1980. 385. 88 GAÁL László: 1978. 287.