Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

A KERESKEDÉS MEGOSZLÁSA 1757-BEN Nincstelen Törpegazda Kisgazda Középgazda Nagygazda Összesen Búza 1 1 Göböly 3 3 Hal 1 1 2 Juh 1 1 Kereskedés 2 2 Kofa 2 2 Kufár 1 4 2 7 Kupec 10 10 6 7 33 Marha 1 1 2 Ló 1 1 2 Ökör 1 1 24 26 Questor 2 2 Sertés 1 1 1 3 Tehén 2 3 5 10 Üveg 1 1 Vásáros 1 2 3 Mindösszesen 7 21 26 8 38 100 A táblázat nem tartalmazza a különféle boltok után adót fizetők és a görög kereskedők számát sem. A nyilvántartásba vett kereskedőket két nagy csoportba lehet osztani. Az egyikbe azokat vehetjük, akikről azt mondhatjuk, hogy szakosodtak, és egy meghatározott áruval kereskedtek: búza, ló, juh stb. A másik csoportba azok sorolhatók, akik minden bizonnyal az alkalomhoz, lehetőséghez kötődően többféle árut is forgalmaztak. Ezek lelhetők fel a kereskedés, a kofa, a kufár, a vásáros és a questor megnevezés mögött. Érdemes felfigyelni arra, hogy az egyetlen iparcikket forgalmazó van köztük, az üveges. Ennek a városban való megtelepedése mindenképpen azt érzékelteti, hogy a lakáskörülmények számottevően módosultak a korábbiakhoz képest, az ezirányú igények kielégítéséből egy kereskedő már el tudta tartani családját. Célszerű a változás érzékeltetése végett az összes adófizetőhöz viszonyított százalékos arányukat is bemutatni: 1707-ben 1,96%-t alkottak, 1757-ben pedig már ennek közel kétszeresét, 3,48%-ot.