Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

Több szempontból is érdemes az 1847-1848. évi főpénztári napló ide vonatkozó részét közölni. Egyrészt, mert érzékelteti a városban fellelhető ezirányú mennyiségi és minőségi növekedést, másrészt, mert lehetővé teszi néhány fontos következtetés levonását is. (L. XXXIII. táblázat.)

811 Ha a bérlők haszna közel akkora lehetett mint a bérleti díj, amit az esetek többségében joggal feltételezhetünk, a tiszta haszon ezen bérlemények üzemeltetése során kb. 40 ezer forint lehetett. Sajnos nincs semmiféle támpontunk arra vonatkozóan, mekkora haszonkulccsal dolgoztak a bérlők. Amennyiben 10% körülivel, akkor a forgalom értéke meghaladhatta az évi 400 ezer forintot, amely feltétlenül figyelemre méltó. XXXIII. táblázat A FONTOSABB BÉRLETEK ÉS A BÉRLETI DÍJAK 1847-48-BAN A bérlet megnevezése Összeg Pénznem Serház 8 500 v. ft. Koglerház 626 v. ft. Kecskés fogadó 553 v. ft. Aranysas fogadó 1 000 v. ft. Postasíp fogadó 1 201 V. ft. Zrínyi kávéház 1 150 v. ft. Békás kocsma 512 V. ft. Vásári bormérés 825 V. ft. Fürdőház 360 V. ft. Mesterházi vendégfogadó 1 516 V. ft. Zölderdei kocsma 375 V. ft. Czethali kocsma 262 V. ft. Monostori kocsma 451 V. ft. Szentkirályi kocsma 490 V. ft. Szikrai kocsma 601 V. ft. Szentlőrinci vendégfogadó 1 259 V. ft. Agasegyházi kocsma 401 V. ft. Matkói kocsma 700 V. ft. Kis Péteri kocsma 203 V. ft. Összesen: 20 985 V.ft. 11 IV. 1510. a/ 34. 1847-1848.