Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

Érdemes utalni arra is, hogyan változott meg alig másfél évtized alatt az egyes kávéházak és csárdák forgalma, illetve jövedelmező képessége. Míg korábban az egyik vendégfogadó és néhány kocsma bérleti díja volt kiemelkedően magas, a gyors változás eredményeként a Sörház hozta a legnagyobb hasznot a város számára. Ugyancsak figyelmet érdemel, hogy a Zrínyi kávéház jövedelmét ez idő alatt megháromszorozhatta. Ezek az adatok azért is fontosak, mivel érzékeltetik, hogy a mezővároson belül a fizetőképes kereslet e téren is igen jelentőset nőtt. Feltétlenül külön is szólni kell a városban mind fontosabbá váló magán jellegű borforgalmazásról. A szőlős gazdák jelentős része évszázadokon át számottevően többet termelt, mint amit háztartása elfogyasztott. A fennmaradó rész értékesítése feltétlenül sértette a város ezirányú előjogait, amit a földesúrtól megváltott. Éppen ezért a tanács igyekezett keretek közé szorítani, és mindenekelőtt ellenőrizni ezt a folyamatot. A politikai és a közigazgatási viszonyok változása során sokszor szembekerült egymással a egyéni érdek és a közösséget képviselő városi érdek. Mivel nem tudott kialakulni egy közmegegyezésen alapuló hagyomány, a lakosság érdekeit gyakorta sértő rendeletek betartatása sok gondot okozott a magisztrátusnak. A hódoltság idején közös érdek volt, hogy a sokirányú sarcolás és adóztatás kielégítésére a szükséges pénzt előteremtsék. Éppen ezért a korlátozás szigorú volt. „Senki a városbeliek közül (az kik szőlős emberek) szőlőjüket megszödvén, annak mustját avagy borát az maga házánál el ne árulja, hanem köböl számra beadja azon áron az mint a szomszéd városokon és Cegléden ára szakad... De az magán való korcsmálkodás házanként meg nem engedtetik jelen való sok nyomorúságos nyavajáink , fizetésink és kárvallásinkra nézve."

812 A következő, békésebb században a minden bizonnyal korábban is meglévő szokásjog alapján a gazdák újboraikat általában Szent György napig árusíthatták. Tekintettel arra, hogy sok helyi lakos adóját borának eladása révén tudta csak kifizetni, a tanács bizonyos kedvezményeket, lehetőségeket biztosított számukra. Ennek egyik formája volt az alábbi: „megengedtetett, hogy most következendő körösi és Gergely napi vásárok alkalmatosságával, amely szegény lakosoknak teczik, borcsárdákat állíthassanak igen is, de nem közel a szőlőknél és városnál, hanem killebb az határoknál, sőt a Nyomáson kívül."

813 Tekintettel arra, hogy a XVIII. században a magisztrátusban a nemesség mindinkább meghatározó szerepet kapott, és ezek tagjai a bor értékesítése terén is újabb előnyöket biztosítottak maguk számára, a városban a velük szembeni elégedetlenség odáig fajult, hogy 1796-ban magához az uralkodóhoz fordult orvoslásért a gazdák egy csoportja. Mivel a panaszok érdemi orvoslására nem került sor, 1822-ben újabb vádakat fogalmaztak meg velük szemben, és ezek a vádaskodások még a 812 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 12. 813 ÍV. 1504. hl 1754-58 közötti töredékek. 1755. március 1.