Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)
V. Kereskedelem
A ló az Alföldön mindig is nagy értéket képviselt. A hódoltság alatt az ára értéken felüli volt, mivel a gazdasági hasznosítás mellett a katonai igénybevétel és a vagyonbiztonság hiánya számottevően növelte valós értékét. 1662 és 1790 között 43 olyan év adataival számolhattunk, amelyből maradt fenn hasznosítható adat. A jóval több mint száz év átlagára 3700 dénár volt. A szélső értékek a lovak esetében a fellelhető igen nagy minőségi különbségek miatt érthetően nagyok. A legkisebb érték: 1200, a legmagasabb: 8300 dénár volt. Az egyes évek, illetve évtizedek súlyozott átlagárának elemzése során arra figyelhetünk fel, hogy az 1740-es évet követő fél évszázad alatt a lovak átlagára számottevően nőtt. Ez feltétlenül azt jelzi, hogy erre a rendkívül hasznos igavonóra fokozottabb szükség lett. Részben a katonaság, főként pedig a mezőgazdaság és a közlekedés, szállítás terén kaptak a korábbinál nagyobb szerepet, ugyanakkor a legelők mind nagyobb részének feltörése után tenyésztésük is költségesebbé vált. A XVIII. század derekáig az ökör összetettebb szerepet kapott mint a ló. Amannál igénytelenebb volt, fizikai ereje igen jelentős, amit a háborús időszakban is bőségesen igénybe vettek, ugyanakkor húsuk az élelmezésben volt gyakorta nélkülözhetetlen. Ez esetben is ki kell emelnünk, hogy az egyes ökrök ára között igen nagy a különbség. A több évtizedes súlyozott átlagáron belül az 1730-as évektől tapasztalhatunk tartós és jelentős emelkedést. Ezt is részben a bővülő szántóföldi termeléssel, részben a legelők fokozottabb apadásából eredően a tenyésztési költségek növekedésével magyarázhatjuk. Egészében azt fogalmazhatjuk meg, hogy a XVIII. században a különféle termékek ára eltérő mozgást mutat. Néhány alapvetően fontos élelmezési alapanyagnál viszont nem észlelhető tartósan jelentős áremelkedés. (Az árak mozgásának tendenciáit érzékelteti a XXV. táblázatunk.) A Kecskeméten feljegyzett árak vizsgálata alapján azt fogalmazhatjuk meg, hogy a termelés során az időjárás, a közbiztonság, esetenként pedig a háborús konjunktúra erőteljesen éreztette a hatását. Ennek eredménye, hogy több évre szólóan alig néhány cikk ára mutatkozott csaknem állandónak. A gyengén fejlett technológia miatt a természeti tényezők nem ritkán drasztikusan befolyásolták a tömegek ellátását és életkörülményeit. Mégis a szűkös esztendők és a bőséges termés okozta áringadozásokon át is látnunk kell a statisztikai adatsorok meggyőző vonala alapján, hogy komoly valutáris válság, konjunkturális mozgás hosszabb távon nem mutatható ki. A termelés költségei a legtöbb árucikk esetében alig módosultak. Az árak egy kiegyensúlyozott gazdálkodási folyamat létéről tanúskodnak. 740 Az elemzés és az adatok IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/c feldolgozásból valók.
