Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

mint a hódoltság idején, azt igazolja, hogy a háborúk és a közbiztonság hiánya annyiban befolyásolta az árak alakulását, hogy nem konjunktúrát teremtettek, hanem a folyamatos termelés és a biztonságos szállítás akadályozásával idézték elő a magasabb árakat. XXTV. táblázat AZ ÁRRÉS ALAKULÁSA KECSKEMÉT VÁROS BORKIMÉRÉSEIBEN 1720-BAN (Pint/dénár) Dátum Vételár Eladói ár %-os arány VI. 15. 4.7 8 170 VI. 26. 4.2 ? ? VII. 2. 4.25 8 188 VU. 14. 4.9 12 245 VII. 22. 4.7 12 255 VIII. 28. 5.2 12 231 Lőrinc napi vásár 5.3 12 226 A bor árának alakulásánál is célszerű kiemelni, hogy az 1719-1728 közötti évtizedben pintenként 14,1 dénáros átlagár tapasztalható, és ettől csak minimálisan tért el az 1781-1790 közötti évtized átlagára, amely 15,1 dénár volt. Itt is azt kell kiemelnünk mint a gabona esetében, hogy a termelési körülmények gyakorlatilag nem változtak, a lakosság számának növekedésével pedig lépést tartott a szőlőterület bővítése. Távolabbi vidékekre és külföldre innen érdemben bort nem szállítottak, ez tehát az árak alakulására nem hatott. Mindent összevetve azt kell mondanunk, hogy a század folyamán az évenkénti erős mozgás ellenére az árak stabilak voltak, amihez nyilván döntően hozzájárult az, hogy az előállítási költségek ezen idő alatt érdemben országosan változatlanok maradtak. Rendkívül hasznos lenne, hogy a különféle takarmánynövények esetében is érzékeltessük az árak alakulását, hisz ez döntően befolyásolta az élelemtermelés széles körét. Ehhez járul még az a tény is, hogy Kecskeméten a század végén jelentősen terjedt az istállózó állattartás. Az adatok hézagossága, főként pedig az a tény, hogy e téren teljességgel hiányoznak az egyértelmű és széles körben használt mértékegységek, lehetetlenné teszi a hasonló jellegű elemzéseket. Nem kerülhető meg viszont néhány állat árának vizsgálata, amire elfogadható mennyiségben találunk adatokat. Mivel a nagyállattartás ezen időszak egészében meghatározó vagy igen fontos foglalkozási ág volt a városon belül, ezért mindenekelőtt a lovak és a szarvasmarhák árának alakulását kell érintenünk.