Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

Rendkívül helytelen lenne viszont ezt az értékítéletet a korábbi évtizedekre és évszázadokra változatlan formában visszavetíteni, hisz ez feltétlenül súlyos torzításokat eredményezne. Főként az országos vásárokon megjelenők ismeretének birtokában láthatjuk majd, hogy bizonyos áruféleségek cseréje során milyen tájegységek, települések álltak rendszeres vagy gyakori kapcsolatban a várossal. Ha röviden is, de utalnunk kell arra, hogy a politikai és katonai viszonyok változásai is esetenként érintették a városnak a hazai és nemzetközi árucserében betöltött szerepét, jelentőségét. A Rákóczi szabadságharc idején, tekintettel arra, hogy Szeged a császáriak kezére került, a külföldi kereskedők vámolására a fejedelem 1705. január 3-án kelt levelében Kecskemétet jelölte ki, így egy időre a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe felértékelődött.

716 1707-ben a rác támadás során a helyi lakosok mellett 55 török állampolgárságú kereskedőt is lekaszaboltak, ami azután komoly nemzetközi bonyodalmakhoz is vezetett. 717

A harmincadot Kecskeméten Karácsony Sándor kereskedő bérelte, aki számításaiban csalatkozni volt kénytelen. 1709 februárjában azért panaszkodott a kuruc hadvezetésnél, hogy míg ő 20 ezer forintot fizet a harmincad bérléséért, annak jövedelme évenként csak 7-8 ezer forint, legfeljebb ha a tízet eléri.

718 Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy összekülönbözött Károlyi Sándorral, aki börtönbe vetette. Karácsony Sándor 1710. október 9-én Szolnokról írt levelet Károlyihoz, amelyben azt kérte, engedje ki a börtönből, mivel fogsága alatt üzlete nagy kárt vall.

719 A későbbi évtizedekben a törökellenes háborúk időszakában, illetve a szabadságharc alatt nőtt meg átmenetileg a város gazdasági súlya, fontossága az utánpótlás és a közlekedés fenntartása terén. bl Árualapok A város lakosai által előteremtett árualap nagysága és összetétele a másfél évszázad során jelentősen változott. A mennyiségi növekedést egyértelművé teszi az a tény is, hogy a lakosság létszáma négyszeresére gyarapodott, illetve a város használatában lévő területeket lényegesen intenzívebben hasznosították a másfél százados fejlődés következtében. Miként korábban is többször utaltunk rá, a kun puszták elvesztéséig a nagyállattartás volt a meghatározó a város gazdálkodásában. A legfontosabb és legtömegesebb árualapot is ezen foglalkozási ág teremtette elő. A szarvasmarhákat nemcsak a külföldi piacokra hajtották ki, hanem folyamatosan és egyre nagyobb számban a helyi fogyasztás kielégítésére HORNYIK János: 1966. IV. 344. HORNYIK János: 1866. IV. 187. BÁNKÚTI Imre: 1992-94. 389. sz. dokumentum. BANKÚTI Imre: 1992-94. 678. sz. dokumentum.